Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A védjegy és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
946 A felsorakoztatott észrevételek mellett és a már taglalt érdekekre és igényekre figyelemmel értékes és előremutató szabályozás elfogadására nyílik most lehetőség. Remélhetőleg az árujelző taglalt kategóriái képesek betölteni azon rendeltetésüket és funkcióikat, amelyek egy piacorientált gazdasági szisztéma természetszerű velejárói. Ha a honi védjegyjogunk hagyományait nézzük, úgy is fogalmazhatunk, remélhetőleg iparjogvédelmi rendszerünk fejlődése ezúton is v isszatérhet régi kerékvágásába, amelyet néhány rossz emlékű évtized szakított meg. Ezt kívánjuk a javaslat támogatásával. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valamel yik képviselőcsoport felszólalni. Igen. Megadom a szót Csizmadia László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az első gondolatkör ben a tervezettel kapcsolatosan a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásunkról szeretnék beszélni. Teljes körű felsorolás természetesen nem lehetséges, így csupán néhány olyan megállapodásra szeretnék utalni, amelyek legújabban rónak kötelezettséget hazánkr a a jogharmonizáció körében. Az egyik ilyen legfontosabb a Szellemi Tulajdon Világszervezetének égisze alatt 1994ben aláírt védjegyjogi szerződés, amely szerződés főleg az eljárási szabályok egységesítésével és a védjegyoltalom több országban történő megs zerzésével és fenntartásával kapcsolatosan tartalmaz szabályozást. Hazánk is csatlakozott ezen szerződéshez. A jelenleg hatályos jogszabály, az 1969. évi IX. törvény azonban nem felel meg a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek - a javaslat ezen hiányosság ot pótolja. Ugyancsak említendő az általános vám- és kereskedelmi egyezmény 1993ban lezárult uruguayi fordulójában létrejött nemzetközi egyezmény. A Magyar Országgyűlés 1994 decemberében ratifikálta ezt. Az egyezmény a szellemi tulajdon mindkét területére , a szerzői jogra és az iparjogvédelemre egyaránt kiterjed. A hatályos jogunk összhangban áll ugyan a fenti egyezmény védjegyekre vonatkozó rendelkezéseivel, de feltétlenül üdvözlendő a javaslatban írt új szabályozás, amely a tartalmi megfelelést egyértelm űbben fejezi ki, ugyanakkor eleget tesz a jogérvényesítés hatékonyságát biztosító eljárási követelményeknek is. A fentieken túlmenően fokozott figyelmet ró a törvényhozásra az európai megállapodáson alapuló jogharmonizációs kötelezettségünk. De ugyancsak k ötelezettségeink vannak az Európai Gazdasági Közösség 89/104es irányelvében foglaltak szerint is. Ezen irányelv ugyanis meghatározza a jogharmonizációs technikát, amely alkalmazandó; azaz egyfelől meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a tagáll ami jogszabályoknak meg kell felelniük, másfelől szól arról is, hogy a tagállamok még milyen további szabályokat állapíthatnak meg. A tervezet összhangot teremt az irányelv kötelező erővel megfogalmazó előírásaival, nem feledve szem elől az értékes és edd ig bevált védjegyjogi magyar szabályozást. További értéke a javaslatnak, hogy figyelembevételre került a közösségi védjegyről szóló 40/94es európai közösségi rendeletben foglalt szabályozás. Ezen rendelet a közösség egészére terjedő védjegyoltalmat vezet be. A közösségi védjegyoltalom hatálya hazánkra csupán a csatlakozásunkat követően terjedhet ki. Mindazonáltal már most sem mellőzhető az ott írt rendelkezések figyelembevétele, mert egyrészt a magyar bejelentők is igényelhetnek a Közösségi Védjegyhivatal működésétől kezdődően közösségi védjegyoltalmat, másrészt a rendeletben írt szabályozási mód eligazodási lehetőséget kínál már most számunkra a közösségi védjegy oltalmazhatóságára, használatára és törlésére vonatkozó és a tagállamok nemzeti jogalkotása sz ámára felkínált szabályozáshoz. A fentieken túlmenően a javaslat több új jogi megoldást is bevezet. Valamennyi ismertetésére nincs lehetőség, csupán néhány fontosat szeretnék ismertetni. Igen jelentős új rendelkezése a javaslatnak, amelyben bevezetésre ker ül a korábbi jogosult úgynevezett hozzájáruló nyilatkozata. A
