Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A védjegy és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
947 hatályos jogszabály e vonatkozásban rendelkezést nem tartalmaz, így a bírói gyakorlat hosszú időn át ellenállt a hozzájáruló nyilatkozat alkalmazásának. Jelen javaslat egyértelműen eldönti a kér dést, amikor lehetővé teszi ennek felhasználását. (18.20) Rendkívül értékes része a javaslatnak a használati, a szerződésre vonatkozó szabályok megfogalmazása. Új és jó megoldás a javaslatban a jogszavatosság szabályozása, valamint annak egyértelművé tétel e, hogy a licenciaadó tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki a védjegyhez kapcsolódó knowhow átadására. A javaslat a szabadalmi törvény megoldásával azonosan határozza meg a kizárólagos licencia két fajtáját, továbbá új lehetőséget ad a védjegyjogosul tnak az engedély kizárólagosságának megvonására, ha a licenciavevő nem kezdi meg a védjegy használatát. Új és ésszerű szabályozást ad a javaslat továbbá a védjegybitorlást és annak következményeit illetően. A bírói gyakorlatnak ad eligazítást azzal, hogy e gyértelművé teszi: az oltalom hatálya alá eső bármely védjegyhasználati cselekmény, azaz a védjegyjogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése védjegybitorlásnak minősül. Üdvözlendő a szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy a jelen leg hatályos rendelkezésektől eltérően a javaslat módot ad a jogsértő termékek és csomagolóanyagok, illetve a jogsértésre használt eszközök és anyagok megsemmisítésére, ha valamilyen okból nem lehetséges ezeket megfosztani jogsértő mivoltuktól. Ugyancsak g yakorlati tapasztalatok igazolják azon új bevezetendő szabályozást, mely szerint a javaslat rendelkezik a védjegybitorlás vámjogi következményeiről is azzal, hogy ezeket külön jogszabály fogja megállapítani. Kiemelendő mindezeken túlmenően a Magyar Szabada lmi Hivatal védjegyügyekben történő eljárásának szabályozása. A javaslat megfelelően szabályozza a hivatal eljárását, az eljárás viszonyát az államigazgatási eljárás általános szabályaihoz, a hivatal döntéshozatali mechanizmusát, a képviselet, a nyelvhaszn álat és a nyilvánosság problémakörét. Garanciális okokból kiemelendő, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásában a tényeket hivatalból vizsgálja, a vizsgálata nem korlátozódik a felek előadására. A javaslat részben megváltoztatja a védjegy lajstromozásár a irányuló eljárást akként, hogy a védjegybejelentés benyújtására és kellékeire vonatkozóan a hatályos megoldásait az új szabadalmi törvényben és a védjegyjogi szerződésben meghatározott elemekkel egészíti ki. A javaslat előkészítésekor a védjegyek lajstro mozásával kapcsolatosan felmerült a felszólalási eljárás bevezetésének igénye. A javaslat előterjesztője ezen álláspontot nem támogatta, így a felszólalási eljárás nem került bevezetésre. Álláspontunk szerint helyes a felszólalási eljárás bevezetésének mel lőzése, ugyanis az esetleges garanciális előnyökkel szemben nyomatékos hátrányként jelentkezett volna a lajstromozási eljárások időtartamának elhúzódása. Végezetül: a törvényjavaslat a jelenlegi szabályozással egyezően tartja fenn a Magyar Szabadalmi Hivat al határozatának bírói megváltoztatásával kapcsolatos hatásköri és illetékességi szabályokat. A kizárólagos illetékesség biztosítja az ügyek elbírálásához szükséges speciális szakértelmet és a bírói gyakorlat egységességét. A javaslat viszont változást vez et be a szabadalmi ügyekkel kapcsolatosan az ügyész tevékenységében. Az Alkotmánybíróság 1/1994. I. hó 7i határozata a polgári eljárásban korlátozta az ügyész általános perindítási, fellépési és fellebbezési jogosultságát. A fenti határozat ugyanakkor leh etővé teszi az ügyész fellépését azokban a bírósági hatáskörbe tartozó egyoldalú eljárásokban, amelyekben egyedül az ügyészség a kívülálló szerv, amely a törvénysértések megelőzésében, illetőleg orvoslásában szerepet játszhat, és bírósági eljárást kezdemén yezhet. A jelenleg hatályos védjegytörvény szerint az ügyész a hivatal valamennyi érdemi határozatának megváltoztatását éppúgy kérheti a bíróságtól, mint az ügyfél. A vizsgálat tárgya ezt követően az volt, hogy a védjegyügyekben alkalmazott eljárásoknál fe nnmaradhate az ügyész általános eljárási
