Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
888 A másik: most már előállt az a helyzet is, amit a saját magunk által állított korlátozó szabályok eddig ugyebár nem engedtek meg, hogy mivel senki nem akarja módosítani most már a törvényt, ezek után nem kell négyötödös támogatás ahhoz, hogy valaki előzetes normakontroll vizsgálatot kérjen. Szeretném elmondani, tisztelt elnök úr, hogy erről a szándékunkról még a mai nap délutánján tájékoztattuk a parlament főtitkárát. Most önnek átadom a dokument umot és az Alkotmánybíróság átvételi elismervényét arról, hogy ezt az előzetes normakontrollkérést elfogadták tőlünk. Én javaslom, hogy a zárószavazást ennek alapján halasszuk el. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom képviselőt ársam indítványát mint ügyrendi indítványt a Ház döntésére bocsátani, mert nem házszabályszerű az ügyrendi indítvány, tehát ilyen értelemben a Ház nem tud róla határozni. Tudniillik a zárószavazás elhalasztásához a Házszabálytól való eltérés lenne szüksége s. Márpedig a Házszabálytól való eltéréshez javaslatot a Házszabály szerint csak a házbizottság tehetne. A házbizottság ezt a kérdést tárgyalta, nem jött ott össze egyetértés, hogy a Házszabálytól való eltérésre a házbizottság javaslatot tegyen, mert a fra kciók többsége nem támogatta. A Házszabály lehetővé teszi, hogy az elnök, ha a házbizottságban nincs egyetértés, javaslatot tegyen a Háznak a döntésre. A Ház elnöke azonban ilyen javaslatot nem kíván tenni, éppen azért, mert a frakciók jelentős része nem t ámogatja a Házszabálytól való eltérést. Tehát képviselőtársam ügyrendi javaslatát nem tudom ügyrendi javaslatként tekinteni, mert házszabályellenes. Tehát nem kérem a Ház állásfoglalását ebben a kérdésben. Nagy Sándor képviselő úrnak is van ü gyrendi javaslata. Megadom a szót. (19.50) DR. NAGY SÁNDOR (MSZP) : Bocsánatot kérek. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem vagyok jogász, de legjobb tudomásom szerint a négyötödös szavazás intézménye ebben a vonatkozásban egy olyan állásfoglalással kapcs olatos az alkotmányügyi bizottság részéről, amely arra vonatkozik, hogy tudniillik az Alkotmánybíróság úgy fogadja be ezt a bizonyos törvénytervezetet előzetes normakontrollra, ha ahhoz már semmilyen más módosító indítvány, módosítás nem születhet. Ez a he lyzet előállítható úgy, hogy az Országgyűlés négyötöddel megszavaz egy ilyen indítványt, de előáll magától is, hiszen most az elnök úr éppen zárószavazásra kívánta föltenni, és láthatóan senkinek nem volt szándéka, hogy további indítványt, vagy további mód osítást tegyen. Lehet, hogy én ezt rosszul tudom, rosszul értem, és készséggel el is fogadom az erre irányuló esetleges jogi okfejtést. Azt azonban nem látom be, elnök úr, hogy miért kell olyan helyzetet teremteni a Magyar Országgyűlésben, hogy egy kétharm ados törvény, nevezetesen az Alkotmánybíróságról szóló törvény 50 képviselő alanyi jogát egy ilyen képtelen négyötödös szabály keretei közé szorítsa, és ne engedje meg, hogy ezzel a jogukkal képviselők élhessenek. Ezt egyszerűen - nem jogászként mondom ter mészetesen - nem tudom belátni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselő Úr! Szabad legyen azonban megjegyzést tenni a fejtegetéséhez. Valóban a törvény 50 képviselőnek lehetőséget ad, hogy alkotmánybírósági állásfoglalást kezdem ényezzen. Ez az 50 képviselő azonban 50 képviselő, s az Országgyűlésben 386 képviselő van jelen. Tehát ha a Háznak egy nagyobb többsége nem kívánja ezt a lehetőséget úgy megadni az 50 képviselőnek, hogy eltérjen a Házszabálytól, akkor azt hiszem, hogy ez e gy korrekt megoldás. Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) :
