Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - FRITZ PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
880 Tisztelt Országg yűlés! Felhívom figyelmüket, hogy kizárólag a módosító javaslatokhoz vagy a módosító javaslattal érintett részekhez lehet hozzászólni. Először megnyitom a ki nem hirdetett törvény 1. §ához érkezett módosító javaslatok vitáját az 1től 25ig terjedő pontok nak megfelelően, és ide kapcsolódik az 1. számú melléklet elhagyását indítványozó javaslat a 31. pont szerint. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. Megadom a szót Fritz Péter képviselő úrnak, MSZP. FRITZ PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatban megfogalmazott alkotmányos aggályokkal egyetértve fogalmaztam meg a módosító indítványaimat. Ezekkel az indítványokkal a kijelölt bizottságok igen kis mé rtékben azonosultak. Úgy érzem, hogy ez az egész tárgyalási menet is méltatlan ahhoz, hogy a köztársasági elnök úr milyen szándékkal küldte vissza a parlamentnek ezt az egész törvénymódosító csomagot, ezért az összes módosító javaslatomat visszavonom. (Tap s.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Egy kis türelmet kérek, képviselőtársaim. Képviselő úr, ez vonatkozik a "társszerzőkre" is, ugye? Elnézést a kifejezésért... (Fritz Péter bólint.) Igen. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki a vita e szakaszában hozzászólni. Megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak, MSZP. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több módosító indítványt nyújtottam be, ezek közül kettőt a mentelmi bizottság támogatott, néhány megkapt a az egyharmadot is. Talán azzal kezdem, hogy úgy értelmeztem köztársasági elnök úr levelét, amit megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött, hogy számos alkotmányos kifogást is megfogalmazott, de nemcsak alkotmányos kifogások vannak, hanem többek közö tt felhívta a köztársasági elnök úr a levele harmadik oldalán arra is a figyelmet, hogy a törvény túlszigorítása, tehát a taxatív felsorolások további szaporítása azzal járhat, hogy a passzív választójog indirekt módon korlátozódik. Ugyanakkor a köztársasá gi elnök úr az 1. számú észrevételénél kifogásolta, hogy a törvényjavaslat különbséget tesz a különböző gazdasági társasági formák, magántulajdoni, állami tulajdoni és egyéb más formák között. (19.10) Erre a megoldásra próbáltam az ajánlás 6. és 7. pontjáb an egy más logika mentén javaslatot tenni. Mégpedig az a bizonyos probléma vetődött fel nagyon sokszor a bizottságban - Isépy úrnak szállóigévé vált az a bizonyos mondata : meg kell azt fontolni, hogy egy egészen kis önkormányzati vállalatnak, egy temetke zési vállalatnak a vezetője például arra kényszerül, ha jelöltetni akarja magát képviselőnek, akkor azt a kicsiny egzisztenciáját feladja, míg mondjuk, egy hatalmas magánvállalat vezetője esetleg ugyanerre nem kényszerül. Ezért megpróbáltam az alaptőkéhez, illetve az éves pénzforgalomhoz kötődve azt befolyásolni, hogy bizonyos kis méret alatt önkormányzati vállalatnak és más cégnek a vezetője akkor is lehessen képviselő, ha egyébként ezt a vezetői beosztását meg kívánja tartani. (Folyamatos zaj.) Ugyanakkor az a véleményem, indokolt az is, hogy egészen nagy magáncégeknél - amelyek esetében én az 5 milliárdos éves pénzforgalmat határoztam meg - nem indokolt, hogy egzisztenciáját megőrizve maradjon a képviselő, mert ebben az esetben nagy befolyású csoportok kö zvetlen kijárójává válhat.
