Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - FRITZ PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
881 Amit szintén a köztársasági elnök úr levele sugallt, azt a magam részéről akceptáltam, mégpedig azt, hogy az összeférhetetlenségi törvény egyáltalán nem az Országgyűlésnek egy belső szabálya, hanem a demokráciának, a parlamentári s demokráciának egy kulcstörvénye. Ezért - mint azt említettem - többek között az összeférhetetlenség túlzott kiterjesztése azzal járhat, hogy bizonyos foglalkozások - a törvény esetében elsősorban gazdasági foglalkozások - résztvevői számára az az üzenet van benne ebben a törvényben, hogy ők ne törekedjenek politikai pályára, azaz indirekt módon a passzív választójogot e törvény eddigi változatában akarvaakaratlanul korlátozza. Ezt próbáltam tehát azzal megoldani, hogy bizonyos nagyméretű magáncégek vezet ői ne lehessenek képviselők, csak abban az esetben, ha lemondanak a vezető beosztásukról, viszont bizonyos kis önkormányzati cégek vezetői lehessenek, s akkor megtarthatják mandátumukat. Itt egyébként a Fidesz egy javaslatára is próbáltam reagálni. A Fides z, Trombitás úr javaslataiban voltaképpen minden összeférhetetlen, bármilyen magántulajdonú vállalat vezetési beosztása összeférhetetlen a törvénnyel. Ugyanakkor ez semmiképpen nem indokolt, mert akkor voltaképpen az egész magyar gazdasági szféra kirekeszt ődne az országgyűlési képviselővé válás esélyéből. Az ajánlás 11. pontjában az ajándék kimutatási kötelezettségének egy alsó határát próbáltam meghatározni. Itt is az elnök úr egyik észrevételére reagáltam ezzel. Én a mindenkori képviselői alapdí j egyharmincadát határoztam meg arra nézve, hogy ilyen értékhatárnál nem szükséges az ajándék nyilvántartása. Hiszen ez azzal járhatna, mint ahogy lehet, hogy tréfásan, de nekem már többen jelezték, hogy a törvény hatálybalépése esetén azzal fognak szórako zni, hogy a képviselő urakat itt, a Parlament folyosóján olcsó naptárakkal, golyóstollakkal ajándékozzák meg, s akkor megfigyelik, bevezetjüke ezt a nyilvántartásba. (Derültség.) Az átláthatóságot tehát úgy is lehet fokozni, ha nem túlságosan kusza, ha ez a bizonyos ajándéknyilvántartási dokumentum nem tartalmaz valóban ilyen egészen pici, szimbolikus ajándékokat. A mostani képviselői fizetés mellett e jelképesség határa 3800 forint körül van. Ezt nagyjából meg lehet saccolni. Ez viszont azzal is jár, hog y aki ennél értékesebb ajándékot kap, annál viszont jobban be lehet hajtani azt, hogy ezt a nyilvántartást valóban vezesse. (Folyamatos zaj.) Az ajánlás 15. pontjában a köztársasági elnök úr észrevételeinek azon pontjaira és megjegyzéseire próbáltam reagál ni, amikor is a garanciákat és az átláthatóságot kéri számon. Itt az országgyűlési képviselő bejelentési kötelezettséggel tartozik arra nézve is, hogy milyen nemzetközi szervezetben van tagsága, illetve milyen nemzetközi szervezetben van valamilyen beosztá sa. Azt is hozzáteszem, hogy az átláthatóság azért is nagyon fontos, mert voltaképpen eredetileg mind a közvélemény elvárása, mind - ha úgy tetszik - a nemzetközi elvárások, mind pedig a korábbi ilyen törvényhozási kísérletek - hadd utaljak például Katona Bélának egy rég elfelejtett indítványára, az úgynevezett üvegzsebűség követelményére , tehát mindmind arra szolgál, hogy a választóknak igenis van joguk arra: tudják meg azt, a képviselő milyen szervezeteknek a tagja, milyen befolyásoló szervezetekkel ál l kapcsolatban. Ebből a szempontból tehát a nemzetközi szervezeti tagság is olyan fontos mutatója - ha úgy tetszik - a képviselő mozgásának, viszonyainak, amit talán a választónak joga lenne tudni. Ezzel is reagálni próbáltam a köztársasági elnök úr észrev ételei 10. pontjára is, amikor is a tiltások túlzott kiterjesztését kifogásolja. Hozzáteszem, ezt az utóbbi javaslatomat a bizottság támogatta. Az ajánlás 18. pontjában arra tettem javaslatot, hogy a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozatot a képvisel ő csatolhatja - tehát nem köteles csatolni. A köztársasági elnök úr is utalt arra, hogy a hozzátartozókra kiterjeszteni a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, pontosabban a képviselőt kötelezni arra, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait beterjessze, ez bizonyos személyiségi jogokra vonatkozóan aggodalmas. Az ombudsman úr kérdésemre, a bizottság kérdésére adott egyik korábbi levele is utal erre. Itt önmagában az erkölcsi hatás, a morális hatás is elegendő, hiszen abban az esetben, ha az országgyűlési kép viselő azt akarja, hogy ő korrektül el tudjon számolni választói előtt, valószínűleg be fogja nyújtani a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát,
