Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
718 A kiegyenlítő rendszereknek működniük kell. Én csak azért szóltam az szjanál is és az iparűzési adónál is, hogy meg kell hagyni egy településnek az ösztönzést, a motivációt, hogy azért gondolkodunk így, mert nem arra várunk, hogy majd az állam vagy egy adott párt majd rólunk gondoskodik, és majd elveszi a gazdagtól és odaadja a szegénynek. Én sokkal helyesebbnek tartom azt, hogyha a motivációt, az ösztönzést megtartjuk, és a lehetőséget a fejlődésre minden területnek biztosítjuk. Ezért hoztam az ipar űzési adó és az szja példáját a területfejlesztési törvény, illetve a határozat vitájánál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron következik Pozsgai Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztéssel kapcsolatban 1996 márciusában hoztuk meg törvényünket, amely törvény végrehajtásának a második évét éljük, és most készítj ük elő a következő évek elosztási feltételeit ebben az országgyűlési határozati vitában. (19.20) A tapasztalataink tehát nagyon rövid időt ölelnek át, azonban ez a rövid időszak is megmutatja eredeti elképzeléseink pozitív és negatív oldalát. A pozitív old al elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a résztvevők látják, hogy alapvető érdekük a közös együttműködés kialakítása, valamint az, hogy a rendelkezésre álló források jól kerüljenek felosztásra. Világossá vált az is, hogy az önkormányzatoknak, magángazdaság oknak, vállalkozóknak vannak projektekben gondolkodó alanyai, megmozdult a kistérségi gondolkodás - átlépve a statisztikai vonzáskörzetek területét , de megindult a regionális gondolkodás is. Az sem elhanyagolható, hogy a múlt évi pályázatok nem kis része az európai gyakorlatoknak is megfelelt volna, ha lehetett volna lehetőségünk pályázni EUpénzekre. Tanulság, hogy a helyi gazdasági lehetőségekkel szinkronban kell a pályázati rendszert továbbfejleszteni, jobban bevonni a vállalkozói tőkét, összhangban a helyi piac, a helyi gazdálkodás feltételeivel. Számunkra elfogadható, hogy helyes az a rendszer, ami felé megyünk, az, hogy nem önmagában kell a fejlesztési intézményrendszerben meglévő forrásokat az egész országra vonatkozó generális szabályban rögzíteni, mert ez egyfelől azt jelentené, hogy nem lesznek megfelelő pályázatok a helyi gazdasági feltételek hiányában, míg a másik oldalon kevesebb állami támogatás mellett lehetne hozzájárulni a helyi gazdasági élénkítéshez. Ezek miatt különbséget kell tenni az a laphelyzetekben, természetesen a jelenlegi rendszerben meglévő normativitás mellett. Emellett az is nyilvánvaló, hogy az elosztási rendszeren folyamatosan vitatkozunk. A vita nem személyeskedő, hanem tárgyszerű, mert mutatórendszerhez kötődő. Azon aztán má r lehet vitatkozni, hogy e mutatórendszer egyaránt kedveze minden térségnek, és mi az, amit még figyelembe kellene venni. Ebben a múlt évben sem voltunk és az idén sem vagyunk egységesek. Képviselői körzetünktől és nem pártállásunktól függően éljük meg a területfejlesztést és a területi kiegyenlítést szolgáló pénzeszközök felosztásának előkészítő, jelenlegi időszakát. GyőrMosonSopron megyei képviselőként a felosztással kapcsolatban első reakcióm mindig a tiltakozás az egyenlőtlen, a központi forrásokból kevesebbet juttató elosztási rendszer ellen, mert a megyén, de választókörzetemen belül is igen nagyok az adottságbeli eltérések. Ha azonban az egész országot nézem, szükségesek az igazságos feltételek melletti különbségtételek. Kiemelem, hogy egyik oldalr ól sem akarjuk szembeállítani az ország különböző térségeit, és nem akarunk a térségek vagy a városok között valamiféle vándorlást megindítani.
