Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ROZGONYI JÓZSEF, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
700 hogy a városok és vonzáskörzetük képesek leszneke az innováció és a technológiai megújulás kristály osodási pontjai lenni vagy sem. A keleti és nyugati országrész állandó és permanens szembeállítása és a ketté szakadás vagy három részre való szakadás nem segít az ország fejlődése szempontjából, de a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elv ei megvalósulásának szempontjából sem. Én tehát azt kifogásolom ezen határozati javaslatban, hogy ez a határozati javaslat elsősorban a kiegyenlítésre és a hátrányos helyzet leküzdésére szorítkozik. Befejezésül meg szeretném ismételni azt, hogy nyelvezetéb en nehezen értelmezhető, bonyolult szabályozásokat tartalmaz, és az országgyűlési határozati forma helyett mi azt javasoltuk, hogy ezeket a lehetőségeket, a feltételeket, a normativitást, valamint a decentralizáció elveit törvényben kell a tisztelt Ház elé terjeszteni és a Háznak elfogadni. Ez a határozati javaslat arra jó, hogy minél hamarabb kiírják a pályázatokat, és a pénz ismételten elosztható legyen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az önkormányzati bizottság előadója dr. Rozgonyi József úr. Megadom a szót. DR. ROZGONYI JÓZSEF , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága 1996. december 4i ülésén vitatta meg az előttünk fekvő H/3483. számú, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló - hosszú című - határozati javaslatot. S hogy a kedé lyeket nagyon ne csigázzam fel, rögtön az elején elmondom, hogy többségi szavazással általános vitára alkalmasnak ítélte. Azt a megtisztelő felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy mind a többségi, mind a kisebbségi véleményeket ismertessem. Ez egy kicsi t furcsa helyzetet teremt, de megpróbálok megfelelni ennek, s előre elnézést kérek, ha a kisebbségi véleményt nálunk is kifejtő Balsay képviselő úr néhány gondolatát kénytelen leszek megismételni. Tisztelt Ház! A vitában a kormány képviselőjén kívül öt kor mánypárti és egy ellenzéki képviselő vett részt. Ketten két ízben is szóltak a közel egyórás eszmecserében. A vita helyenként nem volt mentes a szenvedélyektől sem, hiszen olyan témáról van szó, amely valamilyen módon minden területet érint, de mindvégig i gyekeztünk tárgyszerűek maradni, és az egész vita - én úgy érzem - a területfejlesztés érdekében folyt. Helyenként talán az ajánlás kereteit meg is haladta. Megpróbálom az álláspontokat korrektül közölni. A kormány képviselője természetesen az előterjeszté s érdemeit taglalta. Erre most már a vitában hallottunk példákat. Így például azt, hogy a területfejlesztésről szóló törvény felhatalmazása alapján készült ez a határozat, azzal összhangban van; illetve nagyon hiányzik az országos koncepció, illetve a megy ei koncepciók megléte, amellyel szintén összhangban kell lennie. (17.50) Erényként konstatáltuk, hogy a javaslat az Európai Unió elveit követi, vagyis egyfelől a decentralizálásra tesz törekvést, másrészt az állami források hatékonyabb felosztására, felhas ználására, harmadrészt pedig a sokat emlegetett programfinanszírozásra. A korábbiakhoz képest komoly változásokat hoz a javaslat mind a területfejlesztési célelőirányzat, mind pedig a kiegyenlítő támogatások rendszerében. Az előbbi elsősorban a gazdaság me gerősítését szolgálja, az utóbbi viszont az önkormányzatokat próbálja infrastrukturális tekintetben helyzetbe hozni. Fontos eleme a javaslatnak, hogy a decentralizált keretek felosztásában a területi, megyei egy főre jutó GDP mint szintetikus mutató játszi k döntő szerepet. Ugyanakkor a fejlesztési célelőirányzat
