Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
651 DR. TÍM ÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Akik jelenlétükkel, azzal, hogy most itt ülnek és részt vesznek ennek a kiemelt fontosságú, mondhatom nemzetközi jelentőségű törvényjavaslatnak a tárgyalásán, ezzel is bizonyítják, hogy valóban elhivatott és rátermett képviselői azoknak az érdekeknek, amelyeket felvállaltak a választási küzdelmekben. Képviselőtársaim! Szeretnék rámutatni arra, hogy az előttünk fekvő joganyagnak a gyakorlati megoldásával kapcsolatosan rendkívül súlyo s aggályaim vannak. Itt az 1947. évi XVIII. törvény előírásainak megfelelően, illetve az 1946. évi XXV. törvény által kijelölt módon egy úgynevezett kuratórium jött vagy jön létre. Ámde mindenképpen meg kell gondolni ennek a kuratóriumnak az összetételét. Milyen módon - milyen megalapozott módon - kerülnek kiválasztásra, milyen körből és kik? Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyetlen reális és a saját etikám szerint elfogadható módszert tudok önök elé tárni ennek a kuratóriumnak a felállításával kapcsolatosan, nevezetesen azt, hogy talán célszerű lenne előzetesen felmérni azokat a köröket, akik úgy gondolják, hogy őket megilleti az a bizonyos állami anyagi elégtétel, amely a párizsi békeszerződésben foglaltak szerint kerül átadásra. És ha ezek az érintettek min t ilyenek jelentkeznek - hiszen nekik előbbutóbb így is, úgy is kell jelentkezni, akár a kuratórium felállítása előtt, akár azt követően, mert másképp nem lehet tudni, hála Istennek egyikünk homlokára sincs rásütve az odatartozottság , tehát mindenki a s aját etikájának és jogi megalapozottságának alapján fog jelentkezni. Ha a kuratórium felállítása előtt létrejönne egy ilyen névsor vagy jelentkezési sor, igényérvényesítési sor, abban az esetben megnyugtató módon lehetne ezeket a személyeket, személyiségek et egy kuratórium megválasztására felkérni. Az igen! Ebben az esetben ez a kuratórium valóban az érintett körnek lenne a hivatott és a polgári jog szabályai szerint jogszerűen megválasztott képviselője. Ha nem ez történik, akkor először is rá kell mutatnom arra, hogy tulajdonképpen ez a kuratórium a hatályos jogszabályi előírások szerint csak mint megbízás nélküli ügyvivő funkcionálhat, mert hiszen senki, egyetlen érintett, jogosult sem hatalmazta föl, vagy ha felhatalmazta, csak olyan mértékű a tevékenység i pouvoirja, terjedelme, ahány jogosult felkérte őt erre a képviseletre. Mindannyian ismerjük a megbízás nélküli ügyvivőre irányadó, polgári törvénykönyvben megvont szabályokat: nem köthet egyezséget, nem ismerhet el ellenkövetelést és nem mondhat le semmi ről. Ez az egyik releváns jogi szempont. De a másik szempont, amelyre sajnos az élet tényei hívják fel a figyelmet, mert az 1970es években volt valami német jóvátétel. Rendkívül szűk körben és rendkívül szűk károsulti kört érintve. De ebből nagy tételeket olyan személyek vindikáltak maguknak - hogy ne használjak erősebb kifejezést, ez talán áthidalja a problémákat , akik tulajdonképpen semmilyen vonatkozásban nem tartoztak ahhoz a jogosulti körhöz, amelyet a párizsi békeszerződés meghatároz. (21.00) Az ak kori hatalmat gyakorlók közül egyesek hozzájutottak. Ezzel kapcsolatosan meg kell mondanom, hogy a MUSZOE már a kormány elé tárt konkrétumokat, amiket most nem kívánok ebben a vitaszakaszban feleleveníteni, pusztán csak jelzem. Tulajdonképpen ez volt az a leglényegesebb szempont, amelyet ilyen késői órában az igen tisztelt Ház figyelmébe kívántam ajánlani, mert ebben benne van, amit most elmondtam, az, hogy vagy jogosultakhoz jut és megnyugtató kezek útján, s reálisan, egyenlő mértékben, vagy az azonos mért ékhez közelítve ez a bizonyos kompenzáció, vagy pedig tulajdonképpen teljességében célt téveszthet ez az egész joganyag, amelyet most tárgyal az igen tisztelt Magyar Országgyűlés, mert nem tekintendő olyannak, amely egyértelműen a párizsi békeszerződés vég rehajtását kezdi meg. Befejezésül egyetlenegy szempontot kívánok nóvumként most már nem is a kormány, hanem majd a felállításra kerülő kuratórium figyelmébe ajánlani. Kérem, az egyházi ingatlanok jogi rendezésével kapcsolatos jogszabály semmi körülmények k özött nem mosható össze a párizsi békeszerződés kompenzációs rendszerével. Tehát olyan vagyontárgy, amelyet az egyházi ingatlanok
