Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
652 visszaadása kapcsán érvényesíthetett volna vagy érvényesítenie kellett volna az érintett körnek, annak a vagyontárgynak a kere te nem húzható rá a párizsi békeszerződésre. Gondolom, ez nemcsak az igen tisztelt külügyi államtitkár úr számára, hanem minden, joghoz értő személyiség számára evidens. A lényegek lényege, amelyet az általam benyújtott indítvánnyal, többszöri felszólalása immal kifejezni óhajtottam, hogy meg kell előzni eleve minden etikátlanságot, és én az etikátlanságot a legszélesebb értelmében kívánom a kormányzat figyelmébe ajánlani. Fel kell mérni a károsultak körét, a vagyon körét, tehát a károsított vagyon körét, a kompenzáció jellegét és az egész végrehajtást mindvégig folyamatosan ellenőrizni kell. Enélkül az a generáció, amely átélte saját személyében a holocaustot, és ma még köztünk van, enélkül ez a generáció nem biztos, hogy hozzájut ahhoz, amelyet a kormány a jelen törvény végrehajtása kapcsán nekik szán. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak ilyen késői órában. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nagy örömmel hallgattam Tímár György szavait, azokat, amelyek arra vonatkoztak, hogy mély aggodalommal tölti el az, hogy esetleg a széles értelemben vett etikátlanság veszélye is fenyegetheti egy majdani testület majdani gyakorlati munkáját. Szeretném őt megnyugtatni, először is azt illetően, valóban egy nagyon súlyos történelmi adósságról van szó, amelyben az általában előforduló társadalmi visszásságokat sem szabad h ogy megengedjük, és ebben, azt hiszem, máris azonos húron pendülünk. Ugyanakkor amikor arról szólt, hogy a kuratórium milyen módon tevődjék össze, azt hiszem, itt nem fogunk tudni egyetérteni. Nevezetesen pedig azért nem, mert ön - megpróbálom visszaidézni gondolatát - arra hivatkozott, hogy bizonyos érintettek köre miként választhatná meg már egy bejelentkezés után ezt a grémiumot. Ugyanakkor hadd hívjam fel tanult kollégám figyelmét arra nagy tisztelettel, hogy ebben az esetben a kuratóriumokat egy alapít vány vagy ilyen típusú intézmény alapítója fogja tenni. Sőt, a törvény azt is kimondja, hogy bizonyos, x mennyiség alatt az alapítóból nem lehet több az adott kuratórium tagjai között; mint egy garancia mondatik ki ez az adott törvényhelyen. Azt hiszem, ny ilván, amikor itt az alapító a magyar állam, akkor mint alapító abszolút a törvényben ma meghatározott feltételek szerint fog eljárni. Ugyanakkor természetesen, ha egy így létrehozott kuratórium működése, gyakorlati tevékenysége iránti félelmeinknek adunk hangot, akkor hadd mondjam el, hogy van azért itt egykét garancia, amely elsődlegesen abból fakad, hogy a ma létrejött és működő rendszer mereven tér el más és reményeink szerint sokkal jobb még minden hibája ellenére is, mint amilyen volt, amelyik ezt a kötelezettségét nem hajtotta végre. A másik: nemzetközi törvények vonatkoznak ide, éppen az itt létrehozandó dolognak is a címében szerepel. S hadd mondjam el, természetesen a mindenkori állam mint alapító kell hogy őrködjék a kuratórium működésének minősé ge felett. S ez pedig választók akaratából négy évente megméretve és újonnan alakulva végezhet el minden korrekciót. Köszönöm a figyelmet. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Tímár György képviselő úrnak. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Általam igen tisztelt Képviselőtársam, Szabó Lajos Mátyás! Nagy örömmel hallgattam előadását. De úgy gondolom, a párizsi békeszerződés, miután az nem egy á llami
