Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
621 Az építési hatósági engedélyezés köréből én a helyszíni szemlének a fontosságát emelném ki; ez nem azonos az építésfelügyelettel. Az építési engedély ezési eljárás során korábban is volt olyan kitétel, hogy időnként ki kell menni, de azt hiszem, ez a törvény is egy picit engedékeny. Tehát gyakoribb építés közbeni ellenőrzések szükségesek az elsőfokú hatóság részéről is annak érdekében, hogy a későbbi vi tákat el lehessen kerülni, vagy helyrehozhatatlan károk ne következzenek be. Az építésfelügyeletről már szóltam. Csupán két érvet hoznék még ennek a szükségességére. Az egyik az, hogy van egy szakmai kontroll - mert az építésfelügyeletet az első fok viszon ylatában én egy szakmai kontrollnak is tekintem , a másik pedig az, hogy az építtető a kivitelező esetében is egy nagyon komoly féket - jó értelemben vett féket - jelenthet, hisz meggondolják, hogy mikor kövessenek el valamiféle csalafintaságot. Tehát az építésfelügyelet visszatartó erő lehet. Mindent nem old meg, de nagyon kemény visszatartó erő lehet. Ezeknek a fentebb elmondott érveknek a következetes érvényesítése elősegítheti az elsőfokú hatósági munka és településképformálás színvonalának a javításá t. Csak konzekvens jogalkalmazói magatartás és megfelelően felkészített hivatal biztosíthatja a jelenlegi anomáliák megszüntetését vagy ezek csökkentését. A tartalmi rész adott. Kérdés, hogy milyen szervezeti keretek között és milyen felállásban valósuljon meg mindez. Azt hiszem, a törvényjavaslatnak ez az egyik legvitatottabb része. A törvényjavaslat 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy néhány kiemelt ügyben első fokon a kormányrendeletben kijelölt települések jegyzői járnak el. Ez eddig rendben is van. Ez a bekezdés - mint ahogy mondottam - rengeteg vitát váltott ki. Ugyanis vannak érvek, amelyek e mellett a szűkítés mellett vannak, azt mondják, elfogadjuk vagy részben elfogadjuk, hogy az építésügyi feladatok csoportosuljanak, a kiemelt feladatokat kevesebbe n lássák el. Részben elfogadják, hogy csökkenteni kell az elsőfokú hatóságok számát. De innen csak viták és kérdések vannak. Mik ezek? Jogosnak, de kissé túlzottnak tartják a kistelepülésekre való hivatkozás miatti elsőfokú hatóságszámcsökkentést. Mások ú gy fogalmaznak, hogy az építéshatósági szerepkörök szűkítése a szakmai felügyelet, az építésfelügyelet megvalósítása miatt kell. Vitatják, hogy egyes feladatokat szabade az önkormányzatoknál otthagyni - például telekkialakítás dolgában merült ez fel külön ösen. Tehát szakmailag át kell gondolni, hogy ez a csoportosítás jóe vagy esetleg további bővítés vagy szűkítés következzen be. Mivel az építésigazgatás az egyik legszélesebb közigazgatási munka és jelentősen befolyásolja a közhangulatot, ezért az első fo k javasolt szűkítését a lakosság körében - legalábbis azok, akik tudnak a tervezett 130140 elsőfokú hatósági számról - ellenérzéssel fogadják. Hozzáteszem, hogy talán igazuk is van. Ha megnézem azt, hogy HajdúBihar megyében a tervezett négy elsőfokú ható ság közül van olyan, ahol körülbelül 7080 kilométert kell utaznia az állampolgárnak, ha be kell mennie a hivatal székhelyére, akkor azt hiszem, ez elég problémás, és ha ezt tetézi kéthárom átszállás oda is meg vissza is, akkor már nem kell ragozni, hogy milyen hangulatot vált ki. Ez az egyik dolog. Egyszerűsíteni szükséges a különféle szakhatósági engedélyek beszerzését. Veszélyeztetve látják - mondják mások - a rendszeres kapcsolatot a hatóság és az építtető között. Tehát ez megint valamiféle közelebbi e lsőfokú hatóságot feltételez. Ez a koncepció - amelyet, mondom, nagyon sokan megkérdőjeleznek, bár egyes részeiről elismerik, hogy szükséges - nagy egyenetlenségeket és - lehet, hogy kicsit kemény leszek - talán nem megfelelő átgondoltságot takar. Csak egykét dolgot jegyzek meg, nagyon röviden. HajdúBihar megyében egy elsőfokú körzetre - az eredeti tervezet szerint - 132 ezer lakos esik, míg más megyékben - nem egy van - 4050 ezer. Az utazási távolságokról már beszéltem. De például HajdúBihar megyében a debreceni körzetben 330 ezer lakos esne az elsőfokú építéshatósági körzetbe. Tehát mindenképpen indokolt, legalábbis a mi megyénk esetében - és ezt minden szakmai vonal megerősítette - ezt még egyszer átgondolni, és nem biztos, hogy csak a városi jogállás ú településekhez szabad helyezni elsőfokú építésügyi hatóságot, hanem esetleg az arra alkalmas 68 ezer lakosú községi jogállású településekre is. Ezt tehát tisztelettel ajánlom a kormány figyelmébe.
