Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
622 A következő dolog, amiről szólni szeretné k, az a főépítészi vonal. Utaltam rá, hogy erénye lehet ennek a törvényjavaslatnak az, hogy kötelezővé teszi a főépítészek alkalmazását. A szerepük meghatározó lehet a településfejlesztésben, településrendezésben. De szükséges tisztázni - ha nem is a törvé nyben, akkor a kapcsolódó rendeletekben - a települési vagy önkormányzati főépítészek és az elsőfokú építési hatóság kapcsolatát. Egyetértési jog, véleményezés legyen, vagy egyáltalán, hogyan és milyen módon befolyásolhatja a hatósági döntéseket a főépítés z azon túl, hogy van - még régi kategóriában mondva - általános rendezési terv vagy részletes rendezési terv? Mi a kontroll lehetősége? - hiszen azért kontrollálni is kell odavissza! A kistelepülések esetében - amelyek anyagi források hiányában nem képese k főépítészt alkalmazni - el kell gondolkodni azon, hogy társulásos formában közös főépítészt alkalmaznak - ez is egy lehetséges megoldás , vagy elképzelhetőnek tartom azt is, hogy esetleg a megyei önkormányzat főépítésze kaphasson ezektől a kistelepülése ktől megbízást egyegy feladat elvégzésére. Ennyi pontosítást, kiegészítést mindenképpen szükségesnek tartok. Az utolsó kérdés a településrendezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok, amelyek a törvényben megfogalmazódnak. Ezt nagyon fontosnak tartom, h isz utaltam rá, hogy a nyolcvanas évek közepétől a rendezési tervek sorsa igenigen hányatott volt. 1990 óta, a rendszerváltást követően pedig talán a feladat nem ismerése vagy nem kellő értékelése miatt szintén nem került megfelelő helyre a településrende zési tervek ügye és sorsa. A rendezési tervekkel való ellátottság, illetve az egyes tervek aktualizáltsága is ellentmondásosnak tűnik. A testületek nem figyelnek oda rá adott esetben, a jegyzők nem érzik közel magukhoz ezt a kérdéskört, a hivatali szerveze teknek pedig vesződség, és ráadásul a testület nem is ad hozzá pénzt. Ebben a tekintetben tehát mindenképpen egyfajta szigorításra és konzekvens magatartásra van szükség. Javaslom, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott határidőket - legalábbis azoknak a szakembereknek a véleménye alapján, akikkel ez ügyben beszéltem - szigorítsuk meg. Elég - hogy mondjam..? - türelmes a törvényjavaslat e tekintetben. A térségi, közös települési rendezési tervekkel kapcsolatban pedig az a véleményünk, hogy egyfajta anyagi ösztönzéssel, anyagi támogatással itt talán siker érhető el, hisz - amint utaltam rá - a kistelepülések nem képesek ezt önmaguk megoldani. Ezt szintén érdemes lenne átgondolni. A helyi közutakkal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ezeket a passzusok at át kell gondolni, mert nem egyértelműek: egyötöd, kártérítés, mikor van, mikor nincs, milyenek az érdekek, az egyéni érdek mikor erősebb, mint a közösségi érdek és fordítva. Tehát a közútlejegyzéssel kapcsolatos dolgot a törvény elfogadásáig mindenképpe n tisztázni kell. A másik ilyen vitatott probléma a közműfejlesztési hozzájárulás. Az tiszta sor - mint ahogy a törvényjavaslatban is van , hogy ha csak az önkormányzaté a beruházás, akkor ez úgy lejátszható, mint ahogy benne foglaltatik, ellenben nagyon sok településen a lakosság és az önkormányzat közösen végez közműfejlesztést. Erre viszont valamilyen megoldást kellene találni. (18.20) Ezeket szerettem volna elmondani e jelentős, számomra legalábbis jelentős törvényjavaslat kapcsán. Úgy érzem, ha a tör vényjavaslat elfogadása után az következik be, hogy a közigazgatásban is és a lakosság körében is egyfajta szemléletváltozás áll be - amelyre megyei képviselőtársam, Orosz tanár úr utalt , akkor azt hiszem, ez a törvény már egy nagyon lényeges eredményt h ozott. De azt hiszem, ennél többről van szó. Kávássy képviselő úrra utalok csak, mint legfrissebb hozzászólóra, hogy a környezet és az épített környezet, meg hát ami a törvénynek is az egyik vezérfonala, hogy a kettő összekapcsolása alakíthat ki egy emberi környezetet, olyan emberi környezetet, amelyben szívesen élünk és élnek esetleg gyermekeink is. Mindezek után a törvényjavaslatot némi pontosítással, korrekcióval részletes vitára alkalmasnak tartom, és azt követően elfogadásra javasolom. Köszönöm figyelm üket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
