Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
552 magyar jogtörténetben - mint ahogy ez már elhangzott - először rendelkezik az államhatárról, mint az ország szuverenitását kifejező, ki emelten védett jogi tárgyról. Rendelkezik az államhatár megjelöléséről, rendjének és átlépésének legfontosabb szabályairól, meghatározza azokat a magatartási szabályokat, amelyek betartása és betartatása biztosítja a Magyar Köztársaság és a szomszédos álla mok között a normális, szerződésekben rögzített, határ menti viszonyok fenntartását és működtetését. Az államhatár őrzésének, védelmének és rendjének jogi szabályozása kiemelkedő jelentőségű mind a belső, mind a nemzetközi jogrend alapján. Az alkotmány, a nemzetközi szerződések előírásai, a jogállamiságból adódó, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények egy olyan határőrséget feltételeznek, amelynek zavartalan működése hosszú távon biztosított, és ebből következően feladatáró l, működésének alapvető elvéről külön törvény rendelkezik. A középeurópai államokban, és így hazánkban is lezajlott társadalmi, politikai és gazdasági változások új típusú, úgynevezett rendészeti tevékenységet ellátó határőrizeti szervek kialakítását tesz ik szükségessé. A rendszerváltozással párhuzamosan megsokszorozódott a nyugateurópai országokba irányuló illegális migráció, a középkeleteurópai és a FÁKállamok demokratikus átalakításának folyamatában jelen lévő instabil tényezők pedig megnövelték az ember, a fegyver, a kábítószercsempészet és a nemzetgazdaságra negatívan ható tényezők beáramlását hazánk területére. A délszláv válság és az ezt követően kialakult polgárháborús helyzet különösen élesen vetette fel a Magyar Köztársaság állami szuvereni tásának és államhatárának sérthetetlenségét, illetve belső biztonságának megőrzését; és a schengeni egyezmény is. Itt egy kis kitérőt hadd tegyek: megítélésem szerint nemcsak a nyugatmagyarországi területekre lesz hatással a schengeni egyezményhez való kö zeledés, illetve az osztrákok bevezetése, hanem az egész ország területére, sőt azon túl is. A magyar parlament a rendszerváltást követően egy olyan mulasztásnak próbál eleget tenni, amely szoros összefüggésben van az alkotmány, az 1993ban elfogadott honv édelmi törvény, a biztonságpolitika és a honvédelmi alapelvek követelményeinek teljesítésével. Hangsúlyozva a törvényjavaslat tartalmának fontosságát, megítélésünk szerint szükséges arról is szólni, hogy a kormány mind a mai napig nem terjesztette a parlam ent elé a nemzet biztonságának stratégiáját, amelynek hiánya érthető módon befolyásolja a jelen törvénytervezet realitását és jövőbemutatását. Arról van ugyanis szó, hogy az érvényben lévő alkotmány előírása, illetve a honvédelmi törvény követelményei szer int a Magyar Köztársaság fegyveres erői a Magyar Honvédségből és Határőrségből állnak. Tény és való, hogy a honvédelemről 1993 decemberében a hat parlamenti párt konszenzussal kétharmados törvényt fogadott el, azonban ezt nem követte egy átfogó reformkonce pció. Ugyanakkor elkészültek olyan törvények - a nemzetbiztonságról szóló törvény, a rendőrségi törvény, a menekültügyi törvény, szolgálati törvény a fegyveres szervekről és a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat a határőrségről , amelyek a rendszert ké pező elemekre követelményeket szabtak meg, de magát az egész rendszert átfogó törvényi követelmények hiányoznak. Tehát ismételten olyan helyzet állt elő, hogy szükségszerű a határőrizetről és a határőrségről törvényt alkotnia a parlamentnek, hiszen így is több mint hatéves késésben vagyunk, ugyanakkor a nemzetbiztonságot meghatározó átfogó koncepciót a magyar parlament nem tárgyalt és nem fogadott még el. (12.00) Így a jelen törvénytervezet magán hordozza az érvényben lévő alkotmány határőrségre vonatkozó, kettős rendeltetésű feladatának, működésének és irányításának ellentmondásait. Ez akkor is így van, ha néhány hónappal ezelőtt a parlament által elfogadott új alkotmánykoncepció már kategorikusabban fogalmaz, és a határőrség feladatrendszerét döntően a ren dészeti kategóriában határozza meg.
