Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
546 A honvédelmi törvény 21. § (2) bekezdése így szól: "a honvédség általános hadkötelezettségen alapuló, keretrendszerű reguláris haderő." Ami a határőrséget illeti, szimpatikusnak tűnik az alábbi, a jelent jobban tükröző, de még inkább a jövőre utaló meghatározás: a határőrség a Magyar Köztársaság hivatásos és szerződéses állománnyal rendelkező határrendészeti fegyveres szerve. Alapvető rendeltetése az államhatár rendjének védelme. Fegyveres támadás esetén meglévő erőivel - a védelmi terv szerint - részt vesz az ország katonai védelmében. Itt reagálok Lányi Z solt igen tisztelt képviselőtársam előbbi megjegyzésére. Ez a betagozódás nem okoz különösebb gondot, hiszen a tisztek és a tiszthelyettesek kiképzése egységes terv szerint és az egységesülő védelmi egyetemnek a védőszárnyai alatt történik. A kiképzést, a gyakorlatokat és a felkészülést pedig szakmai szempontból felügyeli a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, így biztosított az esetleges "M"helyzetben történő alárendelés esetén a zökkenőmentes működés és védelem. A törvényjavaslatban található értelmező ren delkezések jól szolgálják a törvényben használatos fogalmak és kategóriák pontos és egységes értelmezését. Tekintettel arra, hogy ezek a törvénykezés tárgyába tartozó lényeges fogalmak elvi szabályozását is célozzák, csak azokat célszerű közéjük sorolni, m elyek szorosan az államhatár és a határőrség kizárólagos kérdéskörét képezik. Mindazonáltal nagyon fontosnak tartom, hogy megkísérelték a törvény alkotói ezeket a fogalmakat definiálni, hiszen jól tudjuk egyetemi tanulmányainkból, hogy minden tantárgynak 2 5 százaléka definíciókból állt, a másik 25 százaléka volt az, ami a szaktárgyra jellemző, a többi 50 százalék pedig általános ismeret. Tehát ez rendkívül fontos volt. Ezt előrebocsátva nem tartom célszerűnek a "konfliktushelyzet" és a "válsághelyzet" kateg óriák e helyütt történő szerepeltetését. Mindkét fogalom jóval szélesebb körű és általánosabb tartalmi ismérveket és tartalmakat takar, és messze túlmutat a határőrség tevékenységi körén. Ezt majd az új alkotmányozással - és hadd idézzem Tölgyessy Péternek kerekasztalbeli szép kifejezését , a sarkalatos törvények, és ilyen a honvédelmi törvény, újrafogalmazása és újraszabályozása során célszerű megtennünk. Bár a katasztrófatörvényben és a polgári védelmi törvényben már megjelentek újabb finomabb kategóriá k, amelyeket együttesen, közösen célszerű kodifikálni - de az erőfeszítést magát nagyon tiszteletreméltónak tartom. E kategóriákat nem e törvényjavaslatban, hanem általános érvényű védelmi dokumentumokban célszerű meghatározni. A válságkezelés, ezen belül a fegyveres konfliktusok problémaköre a kormányzat, valamint a biztonságpolitika többrétű és sokféle eszközrendszert igénybe vevő tevékenységét igényli. Az ezzel kapcsolatos védelmi katonai tevékenységek mind a NATO most alakuló új feladatkörét és az átala kuló Magyar Honvédség hangsúlyos alapfeladatát jelenti. Tapasztalhatjuk, hogy a NATO is - keresve az új feladatokat - ezeket a kategóriákat sokkal finomabban igyekszik szabályozni. Az értelmező rendelkezések közé tartozó "államhatár őrzése" kategória tarta lmát viszont célszerű lenne kiegészíteni az 1. § szövegével, a határőrizet céljával, amellyel a határőrizeti fogalomkör tartalmasabbá és teljesebbé tehető. A törvényjavaslat II. fejezete, mely a határőrség feladataira és irányítására vonatkozó részletes fe ladatokat tartalmazza, a leendő törvény egyik legfontosabb része. A fegyveres erők egésze számára általában meghatározott feladatok kétféleképpen is értelmezhetők. Az egyik, mely szerint ezek mindegyike egyaránt vonatkozik a fegyveres erő két elemére, a ho nvédségre és a határőrségre, különbség legfeljebb azok minőségében és nagyságrendjében jelentkezhet. Ez az értelmezés azonban túl drága és hatékonyságcsökkentő következményekkel járna. A másik, célszerűbb és logikus értelmezés, hogy a fegyveres erők felada taiból konkrétan nevesíteni kell azokat, amelyek a határőrség jellegéből, rendeltetéséből és lehetőségeiből fakadnak. Ezért a törvényjavaslat 21. §ában, amely az államhatár védelmével foglalkozik, célszerű pontosítani. A 21. § azon feladatkörét, mely a fe gyveres erők egésze számára a honvédelmi törvényben meghatározott feladatokra utal, fel kell oldani oly módon, hogy azokból csak a határőrség által reálisan végrehajthatók kerüljenek konkrét meghatározásra.