Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ):
4841 kicsit részleteseb ben kezdte azt a modellt elmagyarázni, amikor a fekete- vagy szürkegazdaságból származó, tehát az állam számára nem leadózott, nem lejárulékolt jövedelmekből az emberek maguknak nyugdíjat vásárolnak. Konkrét számpéldával folytatván a saját számpéldámat: ha 17 ezres minimálnyugdíjra bejelentek valakit, zsebből a hónap végén fizetem neki az 50 ezret, mind a ketten jól járunk, ő 17 ezer után van csak járulékoltatva, adóztatva, az új rendszer szerint ezen összeg után járna neki nyugdíjellátás, s a többi. Mivel ez egy nagyon kis összeg, ebből nem lesz nyugdíj, meg semmi komolyabb ellátás. Az ily módon kicsempészett többletpénzből megvásárolhatja most a mai szabályozás szerint is az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a nyugdíját. Ezért az én konkrét javaslatom az, és ös szefügg azzal, amit délelőtt már nagyon hangsúlyoztam, hogy a nyilvántartási rendszerek pontossága és precíz működése szükségeltetik, hogy kiderüljön például, hogy a nyugdíjpénztárban valaki több nyugdíjat vásárol magának, mint amennyi az összes jövedelme a másik állami nyilvántartás szerint. (13.40) Ad absurdum elképzelhető, hogy valaki 17 ezres minimálnyugdíj mellett az önkéntes biztosítónál per ma is havi 15 ezer forintot fizet, és vásárol magának nyugdíjat. Véleményem szerint ez nem a személy szabadság át sértené, még információs alapon sem, hanem a közösség kárára történő akcióról van szó, és azt követelném egy ilyen nyilvántartási rendszertől, hogy ez derüljön ki. Természetesen tudom, hogy az adatvédelmi biztos úrnak lesz hozzászólása az ilyen típusú g ondolataimhoz, de úgy gondolom, ha a köz javára ezek az ügyek kiderülnek, akkor a társadalom többségét, zömét képviseljük ezekkel a gondolatokkal. A korábbi beszédem alapfonala az volt, hogy az információs rendszerek nélkül nem működhet jól egy ilyen társa dalombiztosítási rendszer, beleértve mind a kettőt természetesen. Nem volt módom azt elmesélni, hogy a reformfolyamatok kimunkálása során - amiben természetesen mi is részt vettünk - ez a gondolat meghallgatásra talált. Talán nem mindenki számára nyilvánva ló, ezért most deklarálom, hogy azóta a kormány erre a témára kormánybiztost nevezett ki, aki igen erőteljesen nekilátott annak a munkának, amit én is szeretnék. Tehát az információs rendszerekre ezen témában, amiről most a parlamenti vita folyik, kormányb iztos kinevezése megtörtént, és feltehetően végzi úgy a munkáját, hogy '98. január 1jétől ezek a problémák megoldódhassanak. Lehet, hogy ismét számpéldával kell untatnom kedves képviselőtársaimat vagy a hallgatóságot, de tegnap vidéken jártam egy fórumon, ahol természetesen a nyugdíjrendszer reformja is szóba került, és igen hangulatos és értelmes vitát tudtam folytatni olyan emberekkel, akik kevésbé voltak tájékozottak erről az ügyről. Hangulatilag úgy fest a dolog az országban - és ezt a hangulatot lehet szítani természetesen , hogy mindazért a bajért, amit a nyugdíjrendszer mostani állapota vagy az egészségügyi önkormányzat, illetve egészségügyi biztosítás mostani állapota jelent, a kormány a felelős. Ez természetesen nem igaz. Ezt nem azért mondom, mer t kormánypárti képviselő vagyok, hiszen az előbb elmondottak szerint, de még ellenzéki képviselőtársaim hozzászólása szerint is ezekért a hiányokért nagy mértékben felelősek azok, akik kibújnak a járulékfizetés alól, tehát azok a pénzek értelemszerűen hián yoznak. Elismerem, hogy az egészségbiztosításon belül vannak szakmai problémák, tehát a rossz szolgáltatás még azon belül is sok helyen rosszabb, mint amit megengedne az egyébként rendelkezésre álló források tömege. De azért van egyértelmű összefüggés aköz ött, hogy mennyi járulékot sikerül behajtanom, mert akkor a rendelkezésre álló többlet pénzből feltehetőleg jobb szolgáltatást lehetne biztosítani. Ezért azt szeretném, ha hangulatilag mindazokban, akik most egyelőre még másra haragusznak ebben az ügyben, ez a harag egy kicsit irányt venne azon tömegek felé, akik tudatosan kibújnak a járulékfizetés alól és az így hiányzó pénzeket megfizettetik velünk és a többi becsületesen adózó, illetve járulékoló állampolgárral. Sajnálatos példákat is tudnék mondani, mer t az SZDSZ felfogása szerint akkor működnék helyesen, konzisztensen és önmagába zártan egy ilyen rendszer, például az egészségbiztosítás, ha minden magyar állampolgár élete kezdetétől, tehát csecsemő korától valamilyen módon úgy venne részt a rendszerben, hogy nemcsak nyilván van tartva vagy valaki helyette vagy ő maga előre befizet
