Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4705 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Mennyit? CSÉPE BÉLA (KDNP) : Nem tudom, hogy mennyit. Mennyiséget nem tudok mondani. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Biankó. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Biankó. Ő azzal nem fog visszaélni. (Aszódi Ilona Katalin: Köszönöm.) Köszönöm szépen. Az ő reflektálására, kétpercesére azt mondanám, hogy mi is hiányoljuk ennek a lehetőségét, és ez is belevág a fő gondolat menetembe. Elhangzott Takács Imre képviselő úr részéről Széchenyi mondása, hogy más a panasz, és más a javítani kívánás. Én az itt általam elmondottakat és soksok minden más kritikát ebbe a kategóriába helyezném, hogy mi javítani kívánunk, mert aggódunk a zért, hogy milyen lesz a nyugdíjreform. Ez nem olyan panasznap a részünkről, amelyet ilyen módon ítélnék meg. Teljesen egyetértek vele, hogy a fiskális és a szociális oldal közül a szociális oldalon kell legyen a hangsúly. Ez természetes. Egy nemzetnek, am elynek lelkiismerete van, törődnie kell a nyugdíjasaival, de lényegében saját magunkkal, hiszen mindenki lesz nyugdíjas. Ugyanakkor a szociális oldal nem biztosítható a fiskális oldal biztosítása nélkül. Éppen ezért vezettük elő ezt az aggályunkat is, mint hogy a finanszírozhatóság most az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozott döntése alapján még ingatabbá vált. Ez természetes. Az nagyon szép dolog, hogy 25 szakkönyv áttanulmányozása után született meg ez a javaslat, ez előtt meghajtjuk mi is a fejünket; de azt hiszem, hogy a lényeg mégsem a mennyiségen, hanem azon van, hogy milyen lesz a törvényjavaslat. Göndör Istvánnak azzal a gondolatával, hogy a felelősség nem kérdőjelezhető meg, amely nyilván bírálat volt az ellenzéknek, teljes mértékben egyetértek. Ne m kérdőjelezhető meg. Mi éppen eme felelősség nevében mondjuk el gondolatainkat, legalábbis én mindenképpen ezt szeretném. Bleyer Jenő képviselő úr hivatkozott arra, hogy megtörténtek az egyeztetés és a nyugdíjastársadalom érdekképviseleti szervei tulajdo nképpen megfelelő számban jelen voltak, egyeztetni tudtak, sőt az előkészítés folyamán az ő javukra módosultak is bizonyos szabályok. Nekem konkrét tudomásom van arról, hogy például a Nyugdíjasok Pártja, amely működik, ettől ellenkező felfogást vall. Ők to vábbra is kritizálják azt, amit mi: a magánpénztárakba való kötelező befizetések jellegét. Tehát van ilyen véleménykülönbség, azt hiszem, hogy még nagyon sok. Mindezeket a reflexiókat röviden azért kívántam elmondani, mert ez is szervesen kapcsolódik a fő mondanivalómhoz, amelynek tehát a mai napon az a lényege, hogy van ez az alkotmányossági szempontból aggályos rész, ezt jó lenne a végszavazás, de az életbelépés előtt mindenképpen tisztázni, hiszen akkor még mindig ki van téve annak ez a törvény, hogy ha megtörténik a végszavazás, még mindig az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak mindazok, akik ebben továbbra is majd kételkedni fognak. Ez az egyik. A másik pedig, hogy az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott döntéseinek megfelelően itt is bizonyos mód osításokat kell végezni. Én úgy gondolom, hogy mind a két téma időigényes, és talán ezért nem volt alaptalan az ellenzék aggódása ezekért az időkeretekért. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Most soron következik Sarkadiné Lukovics Éva, a Szabad Demokraták Szövetségének szónoka. Őt követi majd Mádi László, a Fidesz részéről. Megadom a szót Sarkadiné dr. Lukovics Évának.
