Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
4652 előállítása, kezelése során kizáróla g az FM miniszter által meghatározott anyagokat lehet megengedett arányban felhasználni, és csak meghatározott eljárásokat lehet alkalmazni. Az 5. § kimondja, hogy fogyasztás céljára forgalomba hozni csak olyan mustot, bort és borpárlatot szabad, amely a s zabványnak, ennek hiányában a előírt minőségi követelményeknek megfelel. Jelentem, mindegyikre megvan a szabvány. Tehát abban igaza van Avarkeszi Dezső úrnak, hogy elviekben most is ki lehetne szabni a három évet, viszont eddig csak harmincezer forintos ít életeket szabtak ki, ami úgy érzem, hogy rendkívül rossz irányba vitte el az elmúlt háromnégyöt év borászkodását, aminek az eredménye egymillió hektoliter hamisított bor és százezer család megélhetésének a kérdése. Én ezért érvelnék Hack Péter és Avarkes zi Dezső úr felé is, de az én indítványom egy kicsit tágabb. Ez foglalkozik egy esetleges újabb borhamisítással is. Lehet, hogy nem ez a jó megfogalmazás, habár hozzátenném, hogy az FM jogi főosztálya fogalmazta ezt meg a helyi ottani miniszteriális szakér tőkkel együtt, és valahol hozzátette gondolatait a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is, mint az egyik legnagyobb ilyen élő szervezet. Tehát ha ez nem jó, akkor találjunk ki valami mást, de úgy érzem, valami megoldást a Btk.ba feltétlenül be kell tennünk, mert ha nem tesszük, akkor folytatódnak azok az ügyek, mint amik most már szerencsére egyre jobban kipattannak úgy az Alföldön, mint a történelmi borvidékeinken. S ha egyszer kirobban egy osztrák borbotrány, akkor ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A z általános vitában hivatkoztam arra, hogy Ausztriában ezt úgy is meg lehetett oldani, hogy ott nyolc évet szabtak ki a legnagyobb hamisítókra és forgalmazókra. Még egy gondolatot, ami nem a 73ashoz kapcsolódik. Nagyon sajnálom, hogy a kobzás ilyen szempo ntból nem jött elő. Pedig valahol valamikor a régesrégi bortörvényben és a Btk.ban is szerepelt a kobzás intézménye, azzal megtoldva, hogy nem elég volt az, hogy elkobozták, hanem a hamis bort előállító termékét az ő költségére még le is kellett párolni, hogy valamilyen formában értékesíthető legyen. Ma ennek a lehetősége sincs megteremtve, és előáll az a fura helyzet, hogy a lefoglalt hamisított bort, mivel nagymértékű környezetszennyező, mert savas a Phja, nem lehet olyan könnyen megsemmisíteni, még ves zélyes anyagnak is minősítik, s emiatt félnek is a hatóságok, hogy ilyen hamisított terméket egyáltalán lefoglaljanak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppár t. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót, de én egy felszólalást szeretnék, Aszódi képviselőtársam pedig kétpercezne. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szót Aszódi Ilona képviselő asszonynak, független képviselő. ASZÓDI ILONA KATALIN (f üggetlen) : Köszönöm a szót. Egyetlen gondolatot szeretnék Karakas János utolsó mondatához hozzáfűzni. Szeretném, ha a köztudatba nem menne át az, hogy a hamis bor megsemmisítése problémákat vet fel és esetlegesen a környezetszennyezés is fennállna. Tudniil lik a hamis borból számos igen hasznos anyag állítható elő. Felhasználható a kozmetikai iparban, a vegyiparban, felhasználható az élelmiszeriparban, tiszta szesz készíthető belőle. Tehát egy sor lehetőség van arra, hogy az elkobzott hamisbormennyiséget ha sznosan és esetleg még nyereségesen is elő lehetne állítani, illetve a továbbiakban forgalmazni lehetne olyan módon, ami nyilván legális és ami nem érinti aztán a borpiacot. Köszönöm.
