Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4631 szempontrendszerében első helyen a polgárok, a fogyasztók érdekeit nézi, ez t a megoldást éppen ezért ebből a nézőpontból támogatja. Az 5. §ban egyetértünk a közszolgálati távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetési szerződés megkötési kötelezettségének előírásaival, mert ez kétségtelenül a köz érdekeit szolgálja. A 6. §ban megfogalmazott állítások, miszerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség bevonása az általános szerződési feltételek jóváhagyásába kétségtelenül kívánatos, nemkülönben a nyilvánosság kiterjesztése is nagyon hasznos lehet ezen a területen. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A 7. §hoz: miután a táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit kormányrendeletben kellett volna meghatározni 1992 óta, most ugyanezt miniszteri rendelettel kívánja a törvényterv ezet megoldani. Felvetődik a kérdés: vajon miért nem teljesítették a kormányok, sem az Antall, sem a Hornkormány ezt a nem túl bonyolult feladatot? És vajon, ha ők nem tudták teljesíteni, akkor a kormány minisztere tudjae teljesíteni ezt a feladatot? El kell gondolkodni azon, nem kellenee kimondani, hogy a táviratszolgáltatás lassan, de biztosan meg fog szűnni, mert a telefon, a fax, az email nagyon rövid idő alatt nyilvánvalóan jelentős mértékben háttérbe szorítja ezt a nagy hagyományokra visszatekin tő szolgáltatást, ezért megfontolandó, hogy kelle, szükségese az energiát pazarolni a miniszteri rendelet elkészítésére, vagy nem kellenee átgondolni egy távközlési, illetőleg informatikai politikában azt, hogy a táviratnak mint szolgáltatásnak mi lesz a jövője. A mai informatikai forradalom egyértelműen arra utal, hogy a távirat mint olyan jelentősen háttérbe szorul a telefon, fax, email keltette versenyben. A 9. §hoz: az alapvetően műszaki terveket szabályozó miniszteri rendeleteknek már régen el kel lett volna készülni, és ez nagyon hiányzik. A műszaki tervek előkészítése, illetőleg az elkészítés hiánya jelentős nemzetgazdasági veszteség forrása. Ezt nem nagyon szabad halogatni, a 9. §ban megfogalmazottakat ezért mi sürgető jelleggel támogatjuk. A 15 . §hoz: ebben a paragrafusban kilátásba helyezett a tervezet előkészítője bírságot, azonban ennek olyan csekély a mértéke, hogy nincs visszatartó ereje, ez egyébként éppen ezért nagyban csökkenti ennek a bírságnak a hatékonyságát is. Hiányoljuk a hatóság által ellenőrzött tevékenységek köréből a szolgáltatás minőségének ellenőrzését és a nem kielégítő minőségű szolgáltatások esetében annak lehetőségét, hogy a díjak csökkentésére tegyen javaslatot a hatóság. Ugyanis a díjak csökkentése nyilvánvalóan sokkal érzékenyebben érinti a nem megfelelő minőséggel szolgáltatókat, mint egy egyébként tényleg nem jelentős bírság rémének a fenyegetése. Hasonlóképpen ennek a hiányérzetünknek külön aktualitást ad az RLLszolgáltatások változó minősége egyébként változatlanul magas ár ellenében. Érdemes lenne átgondolni, hogy ez irányú módosítás jelenthete nagyobb fenyegetettséget a megfelelő minőség biztosítása szempontjából. A 16. §hoz: egyetértünk azzal, hogy abban az esetben, amikor a közérdek úgy kívánja, a hatóságnak l egyen lehetősége szolgalmi vagy más használati jog alapítására. Sajnos a tulajdonnal együtt nem mindenkiben alakult a közérdek figyelembevételének képessége. Rendkívüli nehézségek árán lehet egy nyomvonalat kijelölni; ez nem kizárólag a távközlés problémáj a egyébként, hasonló vonalas szolgáltatások esetében is ismert, más szektorok, energetika s a többi, ahol ez szintén szinte megoldhatatlan problémákat vet fel. A használati jog alapításának jogát ki kívánja terjeszteni a tervezet a meglévő alépítményekre é s antennatornyokra is. Ezzel egyet lehet érteni, tudunk példákat, ahol ennek a hiánya jelentős konfliktusokat és főleg a piaci verseny jelentős visszaszorítását eredményezte. Nyilván nem engedhető meg az, hogy a sűrűn beépített városokban, ahol kevés lehet őség van új nyomvonal létesítésére, más ne szolgáltathasson, ha már egy nyomvonal el van foglalva. (19.30) Ha műszakilag lehetséges, be kell engedni - persze tisztességes díj ellenében - a konkurenciát a kábelcsatornába, vagy az antenna toronyba, így bizto sítván a piaci verseny érvényesülését.
