Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4632 Mindenkinek be kell látnia, hogy adott esetben egy nyomvonal vagy Kabhegy, vagy Kékestető egy van, s nem lehet az alapján elosztani ezeket a javakat, hogy ki foglalta el előbb ezeket a lehetőségeket. Nagyon fontos az onban azt hangsúlyozni, hogy a hatósági beavatkozás csak végső megoldásként alkalmazható ebben az esetben, hiszen nyilvánvalóan itt a tulajdonosi jogok részben korlátozásra kerülnek. A 18. §hoz: a távközlésről szóló többször módosított '92. évi LXXII. tör vény javasolt módosításának 18. §a az eredeti megfogalmazást négy helyen kívánja megváltoztatni, amelyek közül két módosítás ennek a törvényhelynek az eddigiek során is meglévő problémáit nemhogy csökkenti, hanem azokat lényegesen tovább bonyolítja. Miről van szó? Az első módosítást illetően csak feltételezhető, hogy a javaslat miért egészíti ki az eddigi megfogalmazást az adatokra vonatkozóan a személyes adatnak nem minősülő közértelmű értelmezéssel. Az viszont bizonyos, hogy ezzel a változtatással a törv ény az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintettek körét jó esetben is erősen leszűkíti, rosszabb esetben teljesen meg is szüntetheti. A közérdekű adat fogalmát ugyanis a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi L XXII. törvény 2. §ának (3) bekezdése úgy határozza meg, hogy "közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat". Ennek megfelelően, ha a nem liberalizált, az állam kizárólagos hatáskörébe utalt távközlési szolgáltatások végzését közfeladatnak tekintjük, és az ezen feladatot koncessziós szerződés keretében végző koncessziós társaságot közfeladatot ellátó s zervezetnek fogjuk fel, akkor a javasolt módosítás értelmében csak ezek a szervezetek lesznek kötelesek adatot szolgáltatni. Ha viszont a koncessziós társaságra a fentiekben vázolt gondolatmenet nem alkalmazható - mint ahogy egyébként ezt például a 18/1995 . IX. hó 15én kelt igazságügyi minisztériumi rendelet feltételezi és jelzi, azaz a koncessziós társaság nem közfeladatot ellátó szerv, bekövetkezik az előbbiekben említett rosszabbik eset, vagyis az egyes távközlési szolgáltató nem lesz köteles adatot szo lgáltatni, hiszen ez a törvény a felsorolt adatszolgáltatási esetekre vonatkozóan csak közérdekű adatok szolgáltatását követeli meg, ilyennel azonban a távközlési szervezetek nem rendelkeznek, pontosabban velük kapcsolatban a közérdekű adatok fogalma ebben az összefüggésben nem értelmezhető. Tehát vagy az egyik, vagy a másik lehetőség áll fenn, az adatszolgáltatás tovább bonyolódik és problémákat jelenthet, erre később az általam vázoltakban még visszatérek. A másik jelzett probléma a távközlési törvény hiv atkozott paragrafusának sorrendben is második változtatására vonatkozik, amely szerint a távközlési tevékenységet végző szolgáltató létrehozásához szükséges adatokat kellene a hatóság részéről átadni. Itt jogi szempontból néhány érdekes problémát kell átgo ndolni, a szolgáltató létrehozása, megfogalmazása ugyanis igen érdekes következményekkel jár. A törvénytervezet 3. §ának (2) bekezdése szerint ugyanis távközlési szolgáltatást a koncessziós szolgáltatások kivételével bárki nyújthat; bárki, azaz természete s személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is. Ezek után nem egészen érthető, hogy milyen adatokra és miért kíváncsi a hírközlési hatóság a természetes jogi személy létrehozásával kapcsolatban. Akkor sem sokkal jobb a helyzet, legfeljebb nem annyira pikáns, ha a távközlési szolgáltató nem természetes jogi személy, hanem jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Ekkor ugyanis a szolgáltató létrehozása értelemszerűen a cégalapítást jelenti , amihez a hírközlési hatóságnak egyébként nincs köze. Némi jóindulattal feltételezhetjük, hogy a javaslattevő nem a szolgáltató létrehozását, hanem szolgáltatási helyzetbe hozását, azaz a szolgáltatási engedély megadását kapcsolja össze valamiféle adatszo lgáltatási kötelezettséggel. Probléma sajnos ez esetben is van, mégpedig az, hogy a
