Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DIÓSSY LÁSZLÓ (SZDSZ):
47 (A z elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DIÓSSY LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytervezet elfogadása esetén az 1964. évi III. törvény hat ályát veszti, amely a társadalmigazdasági változások és az egységes környezetalakítási szemlélet szükségessége miatt már időszerűségét vesztette és elavult. Úgy vélem, hogy az új törvényjavaslat általában véve a mai körülményekhez igazodó, korszerű rendel kezéseket tartalmaz, amelyeknek hatékonyságát a későbbiekben természetesen végrehajthatósága igazolja majd. A törvénytervezet előremutató értékeit a következőkkel jellemezhetjük. Az új tervezet eltér a korábbi igazgatási szemlélettől, és az épített környez et fogalmának megjelenítésével az épített és természetes környezet szoros egymásrahatását fejezi ki, hangsúlyozza a természetes és épített környezet értékeinek a megőrzését a különböző építési szándékok megvalósítása során. Ennek érdekében meghatározza az államigazgatási eljárásban részt vevő állami és önkormányzati szervek feladatait az épített és természetes környezet alakításában és védelmében, figyelembe véve a társadalmigazdasági változásokat. A törvény fontos eleme, hogy meghatározza és összhangba ho zza a településrendezés céljait, feladatait, jogi szabályozását annak érdekében, hogy a települések mind gazdasági, mind településszerkezeti, mind pedig településépítési szempontból kedvező helyzetbe kerüljenek, és az egyéni és közösségi érdekek összhangja is érvényesüljön. (18.30) A törvényi előírások a településfejlesztés, településrendezés és az azt követő építés egymásra épülését hangsúlyozzák. Megfelelő alkalmazásuk esetén - úgy gondolom - jó eredmények érhetők el a településeken élő emberek közérzetén ek javításában. A területfejlesztési döntések a fejlesztések tárgyát és időbeliségét - vagyis, hogy mit mikor - határozzák meg, míg a döntésekre épülő területrendezés a döntések megvalósításához szükséges műszaki megoldásokkal együtt a térbelisé get, a hogyant hivatott meghatározni, megfogalmazni, amelyek tervi és építési szabályzat formájában jelennek meg. A törvény erőteljesen hangsúlyozza, hogy a fenti és elhangzott feladatok elvégzése a helyi önkormányzatok kompetenciája, az érintett érdekképv iseleti és társadalmi szervezetek, valamint a helyi lakosság bevonásával. Az előttünk fekvő törvénytervezet kötelezi a településeket a településszerkezeti terv elkészítésére, amelynek elhatározásai jogi értelemben alapvetően a települési önkormányzatra néz ve kötelezőek. A tervezet szerinti terület- és településrendezésre vonatkozó kitételek egyszerűbbek és áttekinthetőbbek, mint a korábbi törvényekben. A szabályozás fontos eleme az, hogy erőteljesen taglalja a törvény a helyi építési szabályzatot, amely az építés rendjét, valamint a település épített és természetes környezetének megfelelő alakítását biztosítja. Ebben a törvényben kiemelt feladat hangsúlyozottan a helyi természeti és épített környezeti értékek védelme, továbbá az építéshez fűződő jogok és köv etelmények szabályozása. Az építési tilalom fogalmának és alkalmazásának pontos meghatározása az önkormányzatokat érintő anyagi kiadások miatt szintén nagyon fontos. Pozitívnak tekintendő a 29. §ban szereplő településképet és településszerkezet védelmét c élzó településrendezési kötelezettségekről szóló előírás. "Az építési folyamat szabályozása" című fejezetben egy sor, a korábbi törvénynél lényegesen korszerűbb szabályozási elem jelent meg, amely egyrészt tovább hangsúlyozza a környezet, természetvédelem és építészeti értékek védelmét az új építések esetében, ugyanakkor az Európai Közösség e témára vonatkozó törvényeire épül, ami európai kapcsolódásunknak feltétele. Az építészetiműszaki tervezést taglaló rész különválasztja a korábban építéstervezés fogal ommal összemosott építészeti, műszaki és mérnöki, műszaki tervezést, mely várhatóan pozitív hatással lesz az épületeknek, építményeknek épített és természetes környezetbe való illeszkedésére,
