Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
4433 Tekintve, hogy a feketegazdaságról szerzett információk alapján a magasabb munkadíjsávok nem túlzottan jellemzőek, itt minden fillér számít. A javaslat helyesen az alkalmi munkakönyvet, illetve an nak kiállítását ingyenessé teszi, de ez az ingyenesség már nem vonatkozik a közteherjegyekre. Ellentmondás tapasztalható, hogy míg az alkalmi munkakönyvhöz való hozzájutást, az önkormányzatok működését a javaslat pontosan rendezi, a közteherjegy forgalmazá sáról szó sem esik. Ami a közteherjegy költségoldalát illeti: ha a közterheket az ellátási alapra vetítjük, akkor megállapítható, hogy egy 600 forintos jegy esetében a számított forgalmazási költség mintegy 50 forint, amely a magasabb értékű jegyeknél line árisan emelkedik. A javaslat 7. §a kizárólag arról szól, hogy a forgalmazó a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költségét csökkenti, és így csökkentett mértékben átutalja. Magyarán: nincs is meghatározva, hogy valójában mekkora a forgalmazási költsé g. Mennyi számítható fel a paragrafus alapján? A forgalmazó az 50 forintnál nagyobb értéket is felszámolhat. A forgalmazás kérdése viszont rendkívül lényeges, hiszen enélkül szinte elképzelhetetlen az ellenőrzés. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a bankjegyekt ől a zárjegyekig ma már mindenféle hamisítással számolnunk kell, ebből a szempontból tehát nem lenne célszerű a teljesen szabad forgalmazás. A legjobbnak látszó megoldás, ha a közteherjegyek forgalmazását az alkalmi munkakönyvekhez hasonlóan a települési ö nkormányzatokhoz telepítenék. Viszont mindenképpen szükségesnek tartom, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkakönyvek ingyenesek, konkrétan meghatározásra kerüljön a közteherjegyek forgalmazási költsége, illetve az az összeg, ami felszámolható. Semmiké ppen sem fogadható el a hasraütésszerűen rácsapott többlet, ezért felül kellene vizsgálni a jegyek tényleges értékét. Nem tartom elégségesnek a javaslat azon megállapításait, hogy a közteherjegyekkel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási szabál yokat majd később, a pénzügyminiszter határozza meg. A Független Kisgazdapárt elismeri, hogy a törvényjavaslat valós társadalmi problémára keres megoldást, ezért mindenképpen támogatni fogja, de éppen ezért, a társadalom legelesettebb rétegét érintve, felt étlenül szükségesnek tartjuk, hogy csak kellően pontosított, közérthetővé fogalmazott és hátsó anyagi szándékoktól megtisztított törvény kerüljön ki az Országgyűlés kezéből. Ezért módosító javaslatokat fogunk tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az e llenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Veér Miklós képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Úr! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadójaként már megszólaltam a témában, amikor a törvényjavaslatot általános vitára ajánlottam. Országgyűlési képviselővé történt megválasztásomat megelőzően a Zala Megyei Munkaügyi Központ keszthelyi kirendeltségének vezetője voltam. Tapasztalataim alap ján tudom, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített bevezetéséről szóló T/4466. számú törvényjavaslat hiányt pótol. Hiszen már régi törekvés volt az, hogy az alkalmi munkavégzést is mi nél inkább be kellene vonni a munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésébe. Minden emberi tevékenységet az érdek motivál, ezt valamennyien tudjuk. Éppen ezért azt kell elérni, hogy a munka nélkül élők, illetve a legális munkahely nélkül lévők i s érdekeltek legyenek abban, hogy elfogadják az esetenként alkalmilag felkínált munkát, így nemcsak munkatapasztalatot szerezhetnek különböző területeken - itt főleg a diákság foglalkoztatására gondolok , hanem abban is érdekeltek, hogy munkában maradhass anak, ugyanakkor ezt legális formában végezhessék. Ennek eddig két akadálya volt: az egyik a munkáltatói közterhek magas költsége - mint hallottuk már , a másik a munkáltatót terhelő adminisztrációs és egyéb kötelezettségek nagy terhe. A foglalkoztatási b izottság nevében szólva már említettem, hogy vita volt ott a törvénytervezet munkáltatók, illetve munkavállalók körére kiterjeszteni tervezett hatályáról. A jelenlegi
