Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
4432 munkával sokkal szélesebb körűen, a feketegazdaság meglétének jobb letapogatásával lehetett volna kidolg ozni. Szűk lett a leendő törvény hatásköre azzal, hogy kizárólag magánszemélyek részére teszi lehetővé az alkalmi munka végzését, és a körből még az egyéni vállalkozókat is kizárja. Hogy ez hiba, azt a kidolgozók is észrevetté k, hiszen az indoklás így fogalmaz: "A munkáltatókat érintő hatály évközi kiterjesztésére alapvetően a kapcsolódó törvények - a számviteli törvény, a személyi jövedelemadótörvény és így tovább - éves rendszere miatt nem kerülhetett sor, a vállalkozásokat érintő inkább bonyolult elszámoláshoz, mint az e törvény által megcélzott egyszerűsítéshez vezetett volna." Az indoklás állításával szemben két dolgot kell felvetni. Az egyik az, hogy végre tudomásul kellene venni: a törvények nem hónapokra szólnak, és kom oly problémákkal kell szembenézni, ha azokat idényenként kell változtatgatni. A törvényjavaslat szerint a leendő törvény szeptember 1jén lépne hatályba, de ténylegesen csak szeptember végétől alkalmazható. Semmilyen indoka nem volt annak, hogy a munkáltat ókat érintő jogszabályt és hatályt ne terjesszék ki a jövő év elejétől kezdődően, azon túlmenően, hogy akkor a jelenleginél sokkal alaposabban meg lehetett volna vizsgálni a feketegazdaság egyes területeit. A másik tényező, amire hivatkoznak, hogy a vállal kozások számviteli, adózási szabályozásai nem hangolhatók össze a jelenlegi elképzeléssel. Ez nem egészen érthető, hiszen a közteherjegy, illetve a hozzá tartozó bér egyszerűen elszámolható költségként, akár elkülönítve az egyéb munkaköltségektől. A törvén yjavaslatban foglalt megoldás, az egyszerűsített eljárás - mint azt már jeleztem - helyes és megfelel a társadalom igényeinek. A gond viszont ott jelentkezik, hogy nem vették figyelembe: a leendő munkaadók jelentős része valóban csekély jogismerettel rende lkezik - erre egyébként az államtitkár úr utalt , tehát olyan törvényt kell alkotni, amely lehetőleg hosszabb távon sem igényel változtatást, azaz minél kevesebb hibát és hibalehetőséget tartalmaz. (19.40) Az első problémák már a bérek és a fizetendő díja k körül merülnek fel. Közismert, hogy a feketegazdaság alapvető forrása az az érthető emberi törekvés, amely az anyagilag nehéz helyzetből lehetőleg optimálisan szeretne kikerülni, és ezt többnyire a közterhek elkerülésével oldja meg. A jogalkotó viszont n em tudott szabadulni attól a kényszertől, hogy a láthatóvá vált jövedelmekből lehetőleg minél nagyobb bevételt nyerjen. Ebből következik, hogy a mellékletben megfogalmazott munkadíjsávoknál az ellátási alap és a közterhek számítási alapja általában nem a s áv középértéke, hanem a felső határ felé tolódik, sőt az utolsó sávban az ellátási alap magasabb, mint a ténylegesen fizetett munkabér. Ezzel a megoldással a sávok alacsonyabb munkadíjai igencsak drágulnak, hiszen például a 700 forintos munkadíj mellett a 600 forintos közteherjegy több mint 85 százalékos többletköltséget jelent. Ezért megfontolandó lett volna, hogy száz forintonként, illetve száz forint munkadíjra vetítve kerüljön meghatározásra a szükséges közteherjegy. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A választott megoldás még egy problémát vet fel, amely várhatóan később még számos zavar forrása lehet. A befizetendő közterheket a jeggyel logikusan a munkaadó teljesíti, függetlenül attól, hogy a közteher őt vagy a munkáltatót terheli, a javaslatban előírt levonásokat a munkabérből neki kell elvégezni. De vajon mennyit kell levonnia a sávon belül egységes közteherérték mellett? Hogy a korábbi példánál maradjak: 700 forintos napi munkadíj esetében a 10 százalékos sze mélyi jövedelemadó, illetve a nyugdíj és munkavállalói járulék összegét a 700 vagy az alapellátásnak megállapított 900 forint után vonjáke le? Ha szabályszerűen jár el, az ellátási alap alatti munkadíj esetében indokolatlan többletköltség terheli, az e fö löttieknél viszont - ugyancsak indokolatlanul - jobban jár.
