Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4367 De ha már itt vagyok az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynél, csak két bekezdés t - különösebb kommentár nélkül - hadd olvassak el a 10. §ból, aztán aki ilyesmivel foglalkozik, gondolkodjon el rajta, hogy ebből ki lehete deríteni, miről van szó. Az (1) bekezdés így szól: "Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jo gviszony tartamának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, elismerésére, a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó nyilatkozat - határozat és megállapodás ." (2) bekezdés: "Nem minősül szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatna k a munkaköri feladatok végrehajtására vonatkozó munkáltatói utasítás." Aki pontosan megmondja, hogy ennek mi a tartalma, annak én ezt nagyon meg fogom köszönni; és ehhez még csak annyit fűznék hozzá, hogy ráadásul a 41. § (3) bekezdésében bizony van olyan , a munkaköri feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás, amit írásban kell a törvény erejénél fogva kiadni, tehát itt is valamiféle zavar mutatkozik. A 11. § határozza meg, hogy ki lehet igazságügyi alkalmazott. Végig kellene gondolni, jóe az, ha cselek vőképtelen magyar állampolgár is lehet igazságügyi alkalmazott. Én ebben nem vagyok biztos, de ha mások is úgy gondolják, hogy nem, akkor úgy gondolom, ezen is javítani kellene. És miután olyan túl sok időm már nincsen, és nagyon fontos mondanivalóim vanna k, engedjék meg, hogy különösebb részletezés nélkül áttérjek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatra. Ennek a 14. §a, annak is a (3) bekezdése azt mondja, hogy "Az adó- és társadalombiztosítási ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a fiatalkorúak ügyében eljáró bírákat a bíróság elnökének javaslatára az OIT jelöli ki." (14.50) Túl azon, hogy ezzel kapcsolatban mindenféle garanciális kifogások és alkotmányossági aggályok is felhozhatók - ezt előttem talán Áder képviselő úr már említett e , de még ha azok nem lennének, önmagában is iszonyú zavaros, tisztelt képviselőtársaim! Mi az, hogy adó- és társadalombiztosítási ügyekben? Büntetőügyekben, polgári ügyekben? És mi az, hogy a fiatalkorúak ügyében? Ha valamiféle családi per van, ha bünte tőper van és fiatalkorú a vádlott? Vagy egyáltalán, miről van itt szó? Jó lenne megtudni, hogy mi volt ezzel a szándék, és annak megfelelően egy alkotmányos megoldást találni. Ugyanennek a javaslatnak a 28. §a egy teljesen abszurd szabályt tartalmaz. Azt mondja a (2) bekezdés, hogy "a bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő" - és most jön az abszurd: - "vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre." Ha ez így hatályba lép, akkor bíró többet nem írhat - tudományos munkát biztos nem - és nem oktathat. Nem hiszem, hogy ez lett volna az elérendő cél. Nyilván itt is valamilyen szűkítést kell végrehajtani, nyilván valamiféle - idézőjelben mondom - "oktalan fecsegést " kíván megtiltani a törvény, de nem azt tiltja meg, hanem a tudományos munkát, ami biztos, hogy nem jó. A 47től az 55. §ig foglalkozik a törvény a bíró munkájának értékelésével. Ezzel kapcsolatban is számos kifogás hozható fel. Az egyik kifogás az, hogy a javaslat szerint a bíró tevékenységének anyagi jogszabályok alkalmazása szempontjából történő vizsgálatára is sor kerülhet. Pontosabban: ez önmagában még nem kifogásolható, csak azért kifogásolhatom, ami utána jön. Ha ugyanis az anyagi jogszabályok alka lmazása szempontjából lévő vizsgálat azon alapulna, hogy például megnéznék azt, hogy hány esetben fellebbeztek eredményesen a bíró döntése miatt, akkor azt mondom, hogy ez lehet egy korrekt mérőszám. De nemcsak abban lehet, hanem elsőfokon jogerőre emelked ett ügyeket is ki lehet választani, és a vizsgálatot vagy maga a bíróság elnöke végzi, vagy egy általa kijelölt bíró. Azt teljesen sajátszerűnek tartom, hogy egy olyan ügyben... Ugye, polgári ügyben ehhez az kell, hogy mind a két fél megegyezzen. Büntetőüg yben az kell, hogy az ügyész se fellebbezzen. Tehát ahol a felek megelégedésére zárult le jogerősen az elsőfokú eljárás, egy bírótárs azt fogja mondani egy vizsgálat keretében, hogy én meg másképp döntöttem volna! Nem hiszem, hogy ez egy korrekt eljárás le het.
