Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4354 érvelni (Az elnök a csen gő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , csak ezeket a szempontokat kérem figyelembe venni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, SZDSZ. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balsai István az előbb szóba hozta a Zala megyei képviselők közös indítványát, erről néhány szót el szeretnék mondani, nehogy félreértés legyen ezzel kapcsolatosan. A megye tíz képviselője közül - pártállástól függ etlenül - kilenc adott be egy közös kérelmet, amely szerint azt kérik, hogy hosszabb távon a győri táblához, addig pedig, amíg az megalakul, a budapesti táblához tartozzék Zala megye. Ennek az a magyarázata, hogy a megye közlekedési kapcsolatai ezt így ind okolják reálisabban, olcsóbban. Balsai István jogosan megkérdezhetné, hogy ezzel miért nem számoltak előzetesen, erre szeretnék reagálni. Ahogy Toller László az előbb említést tett arról: az országos területfejlesztési koncepció korábbi változataiban a reg ionális beosztás keretében Zala megyét a déldunántúli régióhoz sorolták be, és az igazságügyi tárca teljes joggal ezzel összhangban tervezte ezt az illetékességi területet is. Időközben Zala megye önkormányzatának és településfejlesztési tanácsának különkülön meghozott, de egybehangzó döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció keretében a nagy régióknál Zala megyét a nyugatdunántúli régióhoz sorolták át. A mostani indítványunknak ez a konkrét alapja. Ez egyébként a törvény előterjesztésév el szinte párhuzamosan zajlott le, és a megye képviselői ezért kérték azt, hogy a területfejlesztési koncepcióval összhangban kerüljön megállapításra a megye bírósági illetékességi besorolása is. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy itt nem előkészítési prob léma volt, a törvény előkészítésének egy későbbi szakaszában következett be egy olyan változás, amelyet a megye képviselői kérnek figyelembe venni. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is az ítélőtáblák székhelye ügyében szeretnék megszólalni, ez a mai vitában több körben vetődött fel. Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben az előkészítés hiányosságairól beszélni nem indokolt. (13.50 ) Nyilvánvaló az, hogy Magyarország területi felosztása, a közlekedési viszonyok olyan adottságot jelentenek, amelyek a kormányzat döntései szempontjából figyelembe veendők, és amely helyzetet az igazságszolgáltatási reform keretében nem lehet megoldani. A korábbi verziók között az ítélőtábla vonatkozásában felvetődött az, hogy legyen csak egy ítélőtábla, Budapesten. Ez ellen az az érv volt jogos érv, sok vidéki bíróság részéről megfogalmazódott, hogy ez tovább erősítené az ország amúgy is egészségtelen főv ároscentrikusságát. Ezekután felvetődött az a megfontolás, hogy az anyagi lehetőségek függvényében három ítélőtábla legyen. Azt hiszem, ha csak három ítélőtábla lenne, akkor más szempontokat kellene figyelembe venni, mint most, mert nyilvánvalóan három ít élőtábla esetén az ország keleti és nyugati felében, középen fekvő városok joggal pályázhattak ezért a posztért. Mint ahogyan tudomásom szerint nagyon megalapozott és részletesen kidolgozott pályázatot nyújtott be Veszprém a nyugati régió közepén fekvő vár osként az ítélőtábláért, nyújtott be pályázatot Szolnok. Tudomásom szerint Szentesen egy kész épület várta volna az ítélőtáblát. Ezek mind jogos igények voltak az adott
