Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
4344 magyarázatot kapni például arra, hogy kik miért szerepelnek ebben, illetve kik miért nem szerepelnek ebben a tanácsban. Már az elnevezéssel is problémáin k vannak. Hogyan lehet igazságszolgáltatási tanácsnak hívni azt, ami kizárólag a bíróságokra vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel? Van valami hatáskör az ügyészségre, a büntetésvégrehajtásra, a közjegyzőkre, az ügyvédségre? Semmi? Akkor miért igazságszolgá ltatási tanács? A bíróság részét képezi az igazságszolgáltatásnak, de természetesen a bírák ügyei, a bíróságok igazgatása nem azonos az igazságszolgáltatással. Vajon azért hívják igazságszolgáltatási tanácsnak, mert mégsem lehetett volna bírói vagy bíróság i tanácsnak elnevezni, amiben részt vesznek vadidegen funkcióban és pozícióban levő személyek is? Tulajdonképpen ennek az egésznek a felbővítése - ahogy erre ma már történt utalás - oda nem illeszkedő és döntéshozatalban nem kompetens pozíciókban állókkal nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a parlament és a közvélemény számára elfogadhatóbbá tegye, hogy létesül egy bírói minisztérium - mert úgy kell tekinteni ezt a bírói hivatalt, mint bírói minisztériumot , amelynek a vezetése nem a magyar közjog és nem a világ általában - 99 százalékban - ismert alkotmányos megoldásai szerint, azaz a parlamentnek felelős kormányzati útonmódon történik, hanem egy testület fogja vezetni. Ennek a testületnek az összetételét illetően nem tudunk reális és logikus magyará zatot felfedezni abban, hogy például - ha már az Országos Ügyvédi Kamara elnöke tagja - miért nem tagja az Országos Közjegyzői Kamara elnöke, és mit keres ott - már elnézést kérek - a legfőbb ügyész, ha semmiféle ügyészi funkciót illetően nincs semmilyen l ehetősége ott véleményt kifejteni. Miért nincs a Legfelsőbb Ügyészség vezetésében bírókból álló testület, és miért nincs az Országos Ügyvédi Kamara vezetésében néhány bíró? Nem érthető ez, hiszen az igazságszolgáltatásnak ezek a szervezetek is részei. Pers ze idézőjelbe teszem a nem érthetőt, mert tudom, hogy képtelenség, de szerettem volna rámutatni arra, hogy ez az összetétel, ennek a vegyes jellege, esetlegessége mennyire nem megfelelő. Például egy korábbi tervezetben olvastuk, hogy a Fővárosi Bíróság eln öke hivatalból tagja lett volna. Miért? Miért lenne a Fővárosi Bíróság elnöke hivatalból tagja - az egyik változat szerint , elébe helyezve a vele azonos pozícióban lévő 19 másik megyei bíróság elnökének, holott még a tervezett táblabíróságok elnökei sem lennének hivatalból a tagjai. Valószínűnek látszik, hogy valaki, az előkészítők egyike, aki a Fővárosi Bíróság elnöki pozícióját megcélozta, beleírta magát az egyik változatba. (13.00) Körülbelül ezeken múlik, tisztelt Országgyűlés - véleményem és tapaszta lataim szerint - ezeknek az összetételeknek a meghatározása. Ami az elnöki funkciót illeti, teljességgel összeegyeztethetetlennek tartjuk ezt nemcsak a magyar alkotmányos elvekkel, de általános alkotmányossági követelményekkel is, hogy - még egyszer elismé telve - ugyanaz a személy töltse be a legfőbb bírói, ítélkezőbírói testület élén álló méltóságot a bíróságokat igazgató, végrehajtói hatalmat gyakorló testület elnöki tisztségével, és természetesen még ezen felül irányítsa azt az egységet, amely szintén bí rói, bírósági tevékenységet lát el - ez a Legfelsőbb Bíróság önálló intézménye , ezen kívül feleljen a jogegységi döntvények és jogegységi eljárások keretében az egész magyar igazságszolgáltatásból a bíróságokra háruló egységes joggyakorlatért, továbbá jo gszabály előterjesztését megelőző javaslattételi joga is legyen, és ezen kívül természetesen feleljen a költségvetési fejezet gazdálkodásával együtt járó mindenféle olyan tevékenységért, amely a parlament előtt felelősségalakzat alapján a kormányt és a kor mány egyes tagjait illeti meg. Ebben a megoldásban nyoma sincsen a közjogi felelősségnek, hiszen a testület elnöke úgy mint a Legfelsőbb Bíróság elnöke, beszámol ugyan az Országgyűlésnek, de - mint az itt elhangzott - se nem kérdezhető, se nem interpellálh ató, mert természetesen ilyenkor a bírói függetlenség szenvedne csorbát. Ezzel egyetértünk. Nem tudom, mi lenne az akadálya, nem elfogadva magát az intézményt sem, hogy miként az más országokban szokásos, ez a testület válassza meg a saját elnökét, illetől eg valamilyen rotációs elv alapján mégis a testületi jelleg kidomborítása működjön, és ne legyen ez az egyrészt
