Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
4342 válasz híján azt kell hinnem, hogy bizonyos lobbyk, érd ekcsoportok dolgoztak azon, hogy a gazdasági kollégiumok eltűnjenek a törvénytervezetből. Alapvetésünk az volt, hogy kell a reform, szükséges a reform, és ezt nemcsak azért mondom, mert a Független Kisgazdapárt 1994es választási programjában is szerepelt, hanem mert valóban így is gondolom. Nagy kérdés azonban - és ez a kérdés több alkalommal, az általános vita során is ismétlődött , hogy mikor, hogyan és milyen körülmények között kell bevezetni a reformot. Hajlok arra az álláspontra, hogy csak akkor lehe t hatásában mérhető reformintézkedéseket végrehajtani, ha a jelenlegi helyzetet valamilyen módon orvosolja a Ház, a parlament. Éppen ezért mondtam azt a bevezető részben, hogy azokat a törvénytervezeteket, amelyek a bírók, illetve ügyészek jogállásával kap csolatosak, minden tekintetben tudjuk támogatni, a törvénycsomag egyéb elemeit is elviekben és részleteiben igen, és úgy gondoljuk, hogyha az előzőekben említett két törvénytervezet végül is törvénnyé válik, ha majd a reformra vonatkozó egyéb elképzelések időben eltolva fognak megvalósulni, akkor ez a reform eléri a célját, egyébként pedig nem. Azt mindenkinek tudomásul kell venni, hogy jelenleg a bíráskodás olyan, amilyen, viszont ezt úgy megoldani, hogy egy ingatag lábakon álló rendszerre azonnal rátelepí tek egy reformcsomagot, bizonyos hatásköröket, esetleg illetékességet átszervezek, új szervezeti formákat hozok létre, ez az alapproblémát nem oldja meg. Engedjék meg, hogy egy mondattal reagáljak itt - hiszen megszólíttattam - Kutrucz Katalin megjegyzésér e, hogy én meg fogom őt róni akkor, amikor azt mondja, hogy a bírói kar nem tökéletes. Úgy gondolom, itt egy alapvető félreértésről van szó: semmi sem tökéletes, még a tisztelt Ház sem. Tehát ebben a vonatkozásban korántsem azt állítottam az előbbi kétperc es hozzászólásomban, hogy a bírói kar tökéletes, viszont fel kívántam lépni, és ezen a helyen is meg kívánom erősíteni azt az álláspontomat, hogy nem lehet egy reformcsomag bevezetését arra hivatkozva előterjeszteni, hogy a bírói kar munkája, a bírói kar t eljesítménye nem olyan, mint amit elvár tőle a társadalom. Ez egyszerűen nem igaz. Persze, hogy nem tökéletes a magyar bírói kar; nem tökéletes semmi, mert ahol emberek dolgoznak, ott nyilvánvalóan történnek hibák, azonban egy egész kar felelősségévé tenni azt a helyzetet, ami most bekövetkezett, ez csúsztatás. Az előbb is utaltunk már erre: önmagában a bíró, a bíróságok, az eljáró tanácsok csak és kizárólag azokkal az eszközökkel élhetnek, amelyeket részükre a törvény mellérendel, amilyen eljárásjogi szabá lyok, illetve természetesen anyagi jogi szabályok is rendelkezésükre állnak. (12.50) Ha ilyenek nincsenek, vagy ezek az eljárási szabályok nem azt segítik elő, hogy az eljárás minél gyorsabban lefolytatódjon, akkor ezen eljárásbeli szabályok hiányosságá t a bírói kar felelősségévé tenni nem lehet. A táblákról e Ház falai között ma délelőtt élénk vita alakult ki. A táblabíróság, a négyszintű bíráskodás és a táblák bevezetését a Független Kisgazdapárt természetesen támogatja. De itt is meg kell jegyeznünk, hogy nem így és nem abban a formában, ahogy a törvényjavaslat ezzel jelenleg foglalkozik. Ha ránézünk az ország térképére, szerkezetére, megállapíthatjuk, hogy az öt tábla kialakítása megfelel annak a beosztásnak, amelyek egyben a régiók kialakulását is je lentik. A székhelyek kijelölésével sincs különösebb probléma. Itt két alapvető problémáról lehet beszélni. Az egyik az - amit ma már több képviselőtársam is megemlített , hogy a táblabíráskodás bevezetése két részletben történik. Az első körben - ha szaba d ezt a kifejezést használni - Budapesten, Pécsett és Szegeden vezetik be, ezt követően Győrben és Debrecenben. Indokolatlan, megmagyarázhatatlan egy egységes igazságszolgáltatási reform kapcsán ez a lépcsőzetesség. Anyagi okai vannak? Vagy milyen problémá k jelentkeznek, amelyek az öt táblabíróság egységes és egyidejű kialakítását lehetetlenné teszik? Ezzel kapcsolatban semmilyen érvet nem hallottunk. Vélhetőleg anyagi okai vannak ennek.
