Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4336 bírói kar sem tökéletes sajnos. Gyakran hallható panasz a bírák bizonytalan pervezetésére, amely egyébként nyilván összefügg azzal, hogy többségüknek kevés a gyakorlata. A bírák pedig - különösen a büntetőügyekben - arra panaszkodnak, hogy sok a nem eléggé jól kinyomozott ügy, amivel aztán nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert azok ban a büntetőeljárásokban, amelyeket a nyomozás során nagyon elrontottak, a bírói szakban sok mindent tenni már nem lehet. Ha elgondolkodunk azon, hogy mi lehet mindennek az oka, tehát miért állhatnak elő ezek a helyzetek, akkor erre a válasz egészen bizto san nem az lesz, hogy a négyszintű bírósági szervezet meg az igazságszolgáltatási tanács hiánya az ok. Enélkül kellene végiggondolni, hogy mit lehet tenni. A teljesség igénye nélkül, mert hosszan lehetne sorolni őket, inkább a következőkre gondoltunk mi: K orszerűtlenek az eljárásjogok. Az eljárásjogokat úgy kellene módosítani, hogy növeljék az eljárásban részt vevők felelősségét. Az előttünk álló Pp.módosításból nem tűnik ki, hogy ilyesmire készülne a kormány; a büntetőeljárási törvénynél pedig az igazságh oz hozzátartozik, hogy egy változatot tegnap már megkaptunk, de bevallom őszintén, hogy egy éjszaka alatt egy több mint négyszáz paragrafusból álló tervezetet nem lehet alaposan átnézni úgy, hogy ilyenkor az ember megalapozott véleményt mondhasson. Úgy gon doljuk, meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a bírák csak nagyon ritkán alkalmaznak a mulasztó, perelhúzó felekkel szemben szankciókat; és ha alkalmaznak, akkor is nevetségesen kicsi a pénzbírság összege, egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a perelh úzással kapcsolatban hatásosan fel tudjon lépni. Ennek egyébként az is lehet az oka, hogy bizony a bírák, a helyi bíróságokon lévő bírák egy jelentős részének - itt elhangzott 50, 60, 80 százalék, különböző adatok hangzottak el - nagyon kevés a tapasztalat a, rövid a gyakorlata. Így aztán nem feltétlenül a saját hibájából, de nagy valószínűséggel bizonytalanabb lesz a pervezetése, mint annak a bírónak, aki már tizenöthúsz éve csinálja ugyanezt, jobban ki van szolgáltatva az ügyfelek kényekedvének. (A jegyz ői székben Szili Sándort Sasvári Szilárd váltja fel.) Ennek kiküszöbölésére egyébként biztos, hogy jó irányba mutat a javadalmazásról szóló javaslat, pontosabban mindegyik erre vonatkozó javaslat. Az egy más kérdés, hogy amit Áder képviselőtársam hiányossá gként említett a javadalmazásról szóló javaslatoknál, és amelyekben úgy tűnik, hogy volt valamiféle egyetértés a képviselőcsoportok között, ott valószínűleg javítani kellene. Tehát ha az erről szóló törvényt lehet jobbá, stabilabbá, biztosabbá tenni, akkor azt biztos, hogy meg kell tennünk, mert szerintünk a legalapvetőbb az, hogy legyen egy stabil, kialakult, biztos pervezetésű bírói kar. Ha sikerül ezeket a javadalmazásról szóló törvényjavaslatokat tisztességesen megcsinálni, akkor arra lesz esély - nem r ögtön, mert rögtön semmi nem fog történni , hogy belátható időn belül már ne az öt éven aluli gyakorlattal rendelkező bírákból álljon a bírói kar többsége. Arra is fel kell hívni a figyelmet még egyszer és nyomatékosan, hogy ezen a területen azonban nem l ehet megtorpanás. A javadalmazás karbantartását minden következő kormánynak és Országgyűlésnek fel kell vállalnia, különben az a helyzet áll elő, amit már megtapasztaltunk: ha a folyamat megszakad csak egyszer is, akkor újból kezdhetjük elölről az egészet, és megint hosszú éveket kell várni a stabil, tapasztalt, jól képzett bírói kar kialakulására. Elmondtam már, de megismétlem, hogy jó bíróvá csak hosszú évek folyamán válhat valaki. De a helyzet az, hogy jó ügyésszé is csak hosszú évek során válhat valaki. És az nem is tudom minek, talán egy különleges csodának köszönhető, ami a legfőbb ügyész úr '96os beszámolójából derül ki, mégpedig, hogy ez az ügyészi kar - bár javadalmazását illetően pont olyan helyzetben van jelenleg, mint a bírói kar - stabil. (12.2 0) Amíg a bírói kar több mint 506080 - nem tudjuk pontosan, hogy mennyi, mert különböző adatok hangzanak el - százalékának nincs még ötéves gyakorlata, ha ezt a beszámolót megnézik
