Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4337 tisztelt képviselőtársaim, kiderül, hogy az ügyészek közel 80 százalékána k öt év feletti gyakorlata van. Tehát valamilyen csoda folytán ennek a rétegnek a stabilitását sikerült megőrizni. Azt hiszem, nem állok távol az igazságtól, ha azt mondom, hogy valószínűleg ennek köszönhető az, hogy az eljárások elhúzódása nem az ügyészek nek róható fel, nem ott akadnak el az ügyek. Elnézést kérek, hogy ennyit időzöm ennél a kérdésnél, de úgy gondolom, hogy a hatékony és tisztességes eljárásnak talán a legalapvetőbb feltétele az, hogy az eljáró hatóságok - ideértve a rendőrséget is, az ügyé szséget is és a bíróságot is - jól képzett szakemberekből álljanak. Enélkül ugyanis lehetnek akármilyen csodálatos egyéb szabályok, lehetnek akármilyen tökéletes eljárási szabályok, jó eredmény egészen biztos, hogy nem lesz. Ezért meg kell mondanom, hogy a z egész csomagból a legfontosabb pakknak a javadalmazásról és a jogállásról szóló javaslatokat tartjuk. Igen ám, csakhogy az egyes eljárásokban ügyfelek is vannak, az ügyfeleknek meg jogi képviselői is és szakértők is. Ha igaz az a megállapítás, amit az el ején már mondtam, hogy a két éven túl húzódó polgári ügyeknek körülbelül 70 százalékában mind a két félnek van jogi képviselője, és hogy a keresetleveleknek a jelentős része hibás, és igaz az a következtetés - engedjék meg nekem, hogy szó szerint idézzek e bből az anyagból , hogy "a viszonylag nagyarányú jogi képviselet nem csökkenti a pertartamot; ennek oka az ügyek bonyolultsága mellett a jogi képviselet szakszerűségének az elvárhatónál alacsonyabb szintje"; ha ez így igaz, akkor úgy gondolom, nem megalap ozatlan az a kívánság, hogy ezen a területen is kellene tenni valamit. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy ebben az igazságügyi reformcsomagban tulajdonképpen az ügyvédségről szóló törvény módosítása is benne van. Az igazságügyminiszter úr az expozéjában eml ítést is tett róla, és a cégtörvény módosítása is ott van. De ebben az ügyvédségről szóló javaslatban, tervezetben erre a problémára gondoltake? Kíváne valamiféle megoldást, vagy ha megoldást nem is, valami arrafelé ható szabályozást alkalmazni, hogy azé rt a jogi képviselet színvonala is legyen megfelelő? Mert nagyon könnyű elverni a port a rendőrökön, a bírákon és az ügyészeken, de azért ha az ügyeknek ilyen nagy százalékában van jogi képviselő mind a két félnél, akkor úgy gondolom, valami probléma ott i s van. Itt engedjenek meg nekem egy látszólagos kitérőt, ha már elmentünk az ügyvédi kar felé is és a jogi képviselet felé is. Itt az igazságszolgáltatási reformról tárgyalunk, és azt a problémát, amelyet érintőlegesen szeretnék most felvetni, tudom, hogy nem itt és most kell megoldani, de ennek a csomagnak a kapcsán megemlíteni feltétlenül szükséges; Sepsey képviselő úr egy másik összefüggésben már említette. Abban mindannyian egyetértünk, hogy jól képzett, felkészült szakemberek kellenek az igazságszolgál tatásban. De hol és kik képezik ezeket a szakembereket? A jogi karokon azok a tanárok, akik szinte éhbérért dolgoznak. Ténykérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy egyetemi tanár fizetése elmarad a kezdő bíró fizetése mögött. Félreértés ne essék, én nem a bíró fizetését kifogásolom, nem azt tartom magasnak, hanem az egyetemi tanár fizetését tartom szégyenletesen alacsonynak. Biztos, hogy ez nem gyorsan és nem könnyen megoldható probléma. Egyetemi oktató több van, mint bíró meg ügyész, és a nagyobb létszá m a költségvetésben mindig nagyobb gondot okoz - de nem figyelni erre a problémára nem lehet! Törvényszerűen oda fog vezetni ennek a megoldatlansága, hogy óriási mértékben le fog csökkenni a különböző egyetemek színvonala, és akkor meg az lesz a gond, hogy hiába fizetem meg jól a bírót vagy az ügyészt, ha nem lesz, aki megfelelő formában kiképezze. Elnézést kérek ezért a kitérőért, de úgy gondolom, azt látni kell, hogy itt egy rendkívül bonyolult és sok összetevőből álló problémáról van szó, és nem lehet úg y megoldani, hogy a probléma egyegy szeletéhez nyúlunk csak hozzá és érintetlenül hagyjuk a többit, mert az egyik rész megoldatlansága tönkre fogja tenni a másik rész által esetleg produkálható eredményeket is. Nézzünk egy pillanatra vissza az eljárások e lhúzódásának okaira! Ez csak egy kitérő volt. Úgy tűnik a vizsgálatokból, hogy a szakértői vélemények késedelmessége is jelentős szerepet játszik az
