Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
4331 gazdasági társaságban és szövetkezetben vezető tisztség visel ését, felügyelőbizottsági tagságát, továbbá gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagság létesítését. Régóta húzódó vitát dönt el a tervezet, amikor tiltja a bírák számára a választottbírósági tevékenység ellátá sát. A bírói függetlenség igen erős garanciális szabályaként értékelhető a bírói tisztség megszűnésének a tervezetben írt szabályozása. A tervezet ugyanis valóra váltja azt az igényt, hogy a véglegesen kinevezett bírák hivatalukból alapos indok nélkül a kö telező nyugdíjkorhatár eléréséig ne legyenek elmozdíthatók. A tervezet a kötelező nyugdíjbavonulás felső korhatárát a bíró 70. életévében jelöli meg. De ugyancsak új eleme a törvényjavaslatnak a bírák kiválasztására vonatkozó rendelkezés. Eszerint a javasl atban írt kivételektől eltekintve, a bírói tisztség elnyerésének feltétele a pályázat, ami a bírák kiválasztásával kapcsolatosan a nyíltságot és a szakmai alkalmasság előtérbe jutását biztosítja, végső soron azt, hogy a bírák kiválasztása a kormánytól és a közigazgatástól függetlenül történik. Természetszerűen a fentiekben nagyvonalakban érintett bírói függetlenség csak megfelelő munkafeltételek és képzés biztosítása esetén eredményez magas színvonalú ítélkező tevékenységet. A tervezet ezen a téren is előre mutató. Egyrészt már a bírói kinevezést is megelőzi egy pályaalkalmassági vizsgálat, ahol a jogi előfeltételek igazolásán túlmenően vizsgálandók a leendő bíró egészségi, fizikai, pszichikai tulajdonságai is, a bírói kinevezést követően pedig a bíró jogosul t az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges térítésmentes képzésre, és köteles is ezen részt venni. Rendkívül lényeges, új a szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy a technikai feltételek biztosításán túlmenően a bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét. A tervezet változatlanul biztosítja a bírói testületek létrehozásának és működtetésének a jogát. A hatályos jogi szabályozás mind a me gyei bírói tanács, mind az Országos Bírói Tanács esetében bizonyos kérdésekben egyetértési jogot biztosít. (11.50) A tervezet megszünteti ezen egyetértési jogot. Ennek különös jelentősége költségvetési és személyi ü gyekben van azzal, hogy a bírói testület véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, de ez a hatáskörrel bíró elbírálót nem köti. A tervezet végül is ezzel a rendelkezéssel biztosítja a létszám és a költségvetés ésszerű elosztását, a megfelelő vezető kinevezé sét akként, hogy a döntésért való felelősséget kizárólag a döntéshozó viseli. A bírák számára biztosított széles körű jogosítványok természetesen indokolják a bírák kötelezettségeinek pontos és törvényi szintű szabályozását. A tervezet a bírák kötelezettsé gévé teszi az ügyekben történő befolyástól mentes, részrehajlás nélküli eljárást, a pártatlanságot; a bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni. Ugyancsak szabályozza a tervezet a bí rák szolgálati viszonyon kívüli magatartását is. Külön kiemelendő, hogy a tervezet a bírák kötelezettségévé teszi a rábízott ügy - annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott - ésszerű határidőn belül történő elbírálását. A bírósá gi igazgatási munka könnyítését célozza az a rendelkezés, mely szerint a bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló, az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegí teni. A tervezet tehát e téren tiszta viszonyokat teremt, mert a fenti szabályozás értelmében az igazgatási intézkedések bírósági vezető által történő kibocsátása nem jelenti a bírói függetlenség sérelmét. Ugyancsak új és pozitív vonása tervezetnek, hogy á tlátható és objektív feltételeit teremti meg a bírák érdemi ítélkező tevékenységének értékelése. Garanciális okból akként rendelkezik a tervezet, hogy a bíró munkáját az e törvényben meghatározott időszakonként, továbbá az e törvényben
