Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4328 Ugyanígy, mint ahogy legutóbb - a múlt heti felszólalásomban - arra is utaltam, hogy a bírói fogalmazóknál és titkároknál is nagyon üdvös az a béremelés, amire sor kerül, csak nem biztos, hogy elégséges. Mert ma egy kezdő fogalmazó nettó bére körülbelül 2022 vagy 25 ezer forint. Egy kezdő titkár fizetése nettó 3035 ezer forint. Ez kevés, ez nem tartja pályán az embereket, nem ösztönzi őket arra, hogy oda menjenek, nem ösztönzi őket arra, hogy bíróvá váljanak. Arra ösztönzi őket, hogy meghosszabbítsák a tanulmányi idejüket, és egyébként azokon a bíróságokon helyezkedjenek el, ahol megfelelő szakmai képzést tudnak kapni, ahonnan utána tovább tudnak lépni maj d akár ügyvivő, akár egyéb, a gazdasági életben használható jogi pályákra. Ilyen értelemben azt mondom, még egyszer, nem győzöm hangsúlyozni, stabil bírói kar, a helyi bírák stabilitása, megfelelő kisegítő személyzet nélkül semmiféle reform nem lesz eredmé nyes, ezért kell ennek a feltételeit első helyen biztosítani. Ha ez nincs, akkor bármilyen reformban, bármilyen eljárási kérdésekben gondolkodunk, bármilyen megoldásokat veszünk elő, biztos, hogy nem lesz eredményes. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. M aczó Ágnes) : Szinten két percben adok szót Hack Péter úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, amiről most beszélünk. Az a statisztikai adat, amire már többen hivatkoztunk a vitában, hogy ma a helyi bíróságokon ítélkező bírák közel 60 százaléka öt évnél rövidebb gyakorlattal rendelkezik, annak a ténynek köszönhető, hogy nagyon sok fiatal pályakezdő elmegy bíróságra fogalmazónak, leteszi a szakvizsgát, kéthárom, négy évig dolgozik bíróként, és utána jelentősen magasabb jövedelemért elmegy a piaci szférába dolgozni. Nem a kezdő bírói fizetések alacsony mivolta az, ami a stabilitás hiányát okozza, hanem az előrelépés kicsi volta, tehát az, hogy tízéves bírói gyakorlat után viszonylag kicsit nö vekszik a jövedelem a kezdő bíróhoz képest. Ez az előterjesztés, amit most a kormány benyújtott, megoldja ezt a problémát, hiszen növeli az előmenetelt azzal, hogy négy évről három évre csökkenti, tehát tíz év alatt már két nagyobb fokú előrelépés, pontosa bban a jelenlegi kettővel szemben három előrelépés történik tíz éves távlaton, és az egyes előrelépések is nagyobbak lesznek. Tehát ilyen értelemben, hosszú távú karrierben ez a bértáblázat többet ígér, mint a jelenlegi. A másik felvetés, hogy Áder János a zt mondja, elegendő lesze ez a megtartásra. Azt gondolom, helyes, hogy ez kérdésként fogalmazódik meg, de benne van a megoldás a javaslatban, az, hogy évente az Országgyűlés a költségvetéssel együtt eldönti, hogy elége vagy sem. Évente el kell dönteni. H a úgy látja az Országgyűlés, hogy kedvezőtlen folyamatok indulhatnak meg, akkor évente korrigálhatja az alapösszeget, és ezzel meg tudja őrizni, és ettől kezdve minden évben az Országgyűlés kezében van a pályamegtartó erőnek az eldöntése a költségvetés ker etében. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percben adok szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képvisel őtársaim! Én ahhoz a problémához szeretnék kapcsolódni, amelyet Rubovszky képviselő úr felvetett. Feltette a kérdést, hogy miért nem lesz végül is azonos a bírák és az ügyészek javadalmazása. Erre még nem reagált senki sem - azt hiszem, azért, mert a kormá ny szavára nem lehet adni. Felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy akkor, amikor felmerült az az ötlet, hogy eltérve a magyar hagyományoktól nem egy törvényben szabályozzák -
