Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
4329 vagy kívánja a kormány szabályoztatni - a bírá k és ügyészek jogállását és javadalmazását, és azt mondtuk, hogy vannak félelmeink, hogy ez a kettéválasztás, a hagyományoktól való eltérés azért történik meg, mert utána majd szépen el lehet választani a két dolgot egymástól, két törvényben van, lehet két féleképpen csinálni. Akkor azzal próbáltak megnyugtatni bennünket, hogy nem, erről szó sincsen, számtalan bizottsági ülésen elhangzott. De nemcsak bizottsági ülésen hangzott el, hanem megjelent az 1099/1996. kormányhatározatban, amelyben kimondta a kormány , hogy azonosan kell szabályozni. Sőt, ebben az évben az 1013/1997. (II. 13.) megjelent kormányhatározatban is az van, hogy úgy kell kialakítani az ügyész illetményalapját és egyéb javadalmazását, hogy azok a bírákéval azonos javadalmazást biztosítsanak. (11.40) Lám, itt van előttünk a két törvényjavaslat, és a kétféle eljárás nem azonos, hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az ügyészek. Jó lenne, ha erre kapnánk valamiféle választ: miért tért el a kormány az adott szavától és saját határozatától? (Ta ps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben adok szót Áder János úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm. Úgy látom, igazából nem vitatkozunk egymással Hack Péterrel, ha nem kiegészítjük egymás véleményét. Csak azért, hogy pontosabb legyen a tájékoztatás: a tényleges helyzet a helyi és a kezdő bírák tekintetében az, hogy a mostani illetményrendszer szerint ez a fajta lépegetés 4 évenként történik meg, és ez azt eredményezi , hogy mondjuk mire 89 éves gyakorlattal rendelkezik egy bíró, addigra a kezdő fizetéséhez képest valóban csak egy 15 ezer forintos különbség van; ez az új rendszerben 3032 ezer forintra bővül. Erre mondom én, ez nem biztos, hogy elegendő. Kérdésként tud om csak megfogalmazni, hiszen én ugyanúgy nem ismerem azokat a hatásvizsgálatokat, mint ahogy a kormány sem, amik erre a kérdésre megfelelő választ adnának. Az pedig, hogy a költségvetési korrigálás lehetőséget biztosít minden évben: ez minden évben így vo lt idáig is, ez nem új elem. Minden esztendőben eldönthette a parlament, hogy a költségvetésből mekkora összeget szán a bírák, az igazságügyi dolgozók, az ügyészek fizetésére; és éppen abból adódtak a problémák, időnként úgy gondolta a parlament, a mindenk ori kormánypárti többség - idézhetném itt a '96os költségvetési vitát is, ahol 3 szavazaton múlott az, hogy éppen Hack Péter és Toller László javaslata átmenjen, amely valamelyest talán jobban stabilizálhatta volna a bírói kart, 3 szavazaton múlott mindez ! , de mindenesetre pillanatnyi költségvetési, napi pénzügyiköltségvetési megfontolásokon múlott az, hogy milyen mértékű lesz ez a fizetésemelés, és sok esetben ez nem érte el azt a mértéket, ami valóban pályán tartotta volna a bírákat. Lényegében ezzel a gonddal küszködünk. Azt gondolom, hogy most, ha már egyszer van egy 345 éves bírói gyakorlattal rendelkező fiatal bírói kar, akkor nekünk az az elsődleges érdekünk, hogy ezek ott maradjanak a bíróságokon, a megfelelő bírák továbbra is ítélkezzenek, és ezekből lesz majd egy 5101520 éves bírói gyakorlattal rendelkező bírói kar. Ez jelenti igazából a garanciát arra, hogy azok a szakmai anomáliák eltűnjenek, amikről beszélünk; ez jelenti igazából a garanciát arra, hogy az ítélkezésük gyorsuljon; ez jelen ti a garanciát igazából arra, hogy megfelelő bírói kar legyen olyan szempontból is, hogy az utánpótlás képzése is biztosított legyen, hiszen ők tudják majd átadni a tapasztalataikat. De azt hiszem, az a szabályozása a törvénynek, az a rendelkezése a törvén yjavaslatnak, ami úgy szól, hogy nem lehet kevesebb a fizetése - hiszen ma a törvénybe csak ennyi került be, hogy nem lehet kevesebb a fizetése a bírónak, mint az előző évi fizetése , az ehhez megfelelő garanciát nem nyújt, az évi költségvetési döntések p edig mindig is esetlegesek. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
