Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
4320 hagyományhoz jobban illeszkedően törvényszékeknek. Ez val óban igaz, a magyar történeti hagyományokban ez valóban úgy szerepel, hiszen a múlt század elején még a földesúri bíróságokat - amelyek a jobbágyok felett ítélkeztek - úriszéknek nevezték. A megyei bíróságoknak is sedria volt a neve, ami nem más, mint a se des iudicaria rövidítése, tehát törvényszék, fordítsuk így magyarra. Legalább őseink pontosan tudták, hogyan lehet magyarul visszaadni a latin kifejezéseket, és a sedest nem ülésnek fordították, hanem széknek. Azért azt is látnunk kell, hogy ez egy latin n yelvű hagyomány, tehát nem igazában a magyar bírói gyakorlatból vagy hagyományból következik, hanem fordítása tulajdonképpen latin kifejezéseknek, úgyhogy én meg vagyok elégedve a "bíróság" kifejezéssel is, de nem fogok tiltakozni a "törvényszék" kifejezés ellen sem. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Mivel több kétperces felszólalás nincs, megadom a szót az előzetesen írásban jelentkezett Áder János úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. Szólásra készül Csizmadia László úr, Mag yar Szocialista Párt. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Második alkalommal folytatjuk ennek a törvénycsomagnak a vitáját. Jól láthatóan mind a két alkalommal ugyanazok a kérdések kerülnek elsősorban terítékre. (11.00) Anélkü l, hogy megismételném azt, amit a múlt heti felszólalásomban több alkalommal is meglehetősen részletesen próbáltam ismertetni - miszerint ez a törvényjavaslatcsomag nincsen megfelelően előkészítve , kénytelen vagyok visszatérni néhány kérdésre, miután a vitában elhangzottak reflexiók. Annál is inkább, mert részben a vitában, a vita végén, részben a vitát követően a kormánypárti képviselők közül többen is azt mondották nekem, hogy a kérdések felvetésével, a problémafelvetéssel jórészt egyetértenek, de én m agam sem tudtam semmilyen használható javaslatot mondani - most megpróbálkozom ezzel, már csak azért is, hogy a vitát egy kicsit továbblendítsük. A kormányzat és az Igazságügyi Minisztérium előtt, azt gondolom, három út állt, amikor az igazságszolgáltatás reformjáról gondolkodott. Az egyik út az volt, hogy a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszert a jelenlegi törvényi keretek között megpróbálja valamilyen módon működőképessé tenni - hogy mik lettek volna ennek az eszközei, az részben a múlt héten hangzott el, részben néhány mondatban kitérek rá. A másik lehetőség, hogy alaposan, megfelelően előkészít egy igazságszolgáltatási reformot, annak minden elemét végiggondolja, és a kockázatot - miként ezt legutóbb is említettem - megpróbálja a lehető legkisebbre sz űkíteni. A harmadik lehetőség pedig, hogy nem orvosolva a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer működési bajait, egy olyan új rendszert vezet be, amely csak tetézi a gondokat, és ilyen módon vélhetően növelni, nem pedig csökkenteni fogja a működési zavar okat. Nos, a kormány a három megoldás közül sajnos ez utóbbit választotta. Mit kellene tenni a jelenlegi helyzet ismeretében? Hiszen a diagnózis tekintetében nincs igazából véleménykülönbség a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, ez az elmúlt jó né hány órás vitában kiderült. Én azt gondolom, hogy elengedhetetlen és első számú feltétele a bírói kar, ezen belül is a helyi bíróságok megerősítése. Ez jelent fizetésemelést - és itt csak megemlíteném azt, hogy a bértábla tekintetében a legkisebb mértékű f izetésemelés pont ezen a szinten történik meg, alig haladja meg a '98as várható inflációs rátát, ilyen módon erősen kétséges, hogy ezek a szándékok a helyi bírói kar stabilitását biztosítjae. De jelenti ezt - tehát a helyi bírák, a helyi bírói kar stabil itását - az, hogy egy korrekt bértábla bevezetésére kerül sor. A jelenlegi nem tekinthető ilyennek, hiszen a helyi bírák esetében megszünteti a bírósági pótlékot, és úgy történik mindez, hogy a hatáskörök átrendezése következtében az ügyek egy része, a cég ügyek és a közigazgatási ügyek a megyei
