Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4303 szomszédban lévő és a jelenlegi épülettel összeköthető épületben kerülne elhelyezésre, amely épület állami tulajdonban van, jelenlegi használójának a kaposvári önkormányzat megfelelő - ingyenes - elhelyezést biztosít. A tervezett átalakításhoz mindössze 50 millió forint szükséges a benyújtott költségvetés szerint, de a megyei és a városi önkormányzatok testületenként ehhez az 50 millió forinthoz is megszavaztak hozzájárulásként még 1515 millió forintot, tehát ez egy 30 millió forintos támogatás, így ez a pécsi 200 millióval szemben 20 millió forintos állami költségráfordítást igényel csupán az elhelyezés tekintetében. Azt hiszem, hogy ezek az adatok és ezek a számok önmagukért beszélnek, és még hozzáteszem azt is, hogy Kaposvár Város Önkormányzata az odatelepülő bírák elhelyezéséhez lakásokkal is felajánlotta a támogatását, mindezt írásba foglalta, és azt el is juttatta az előterjesztő képviselőinek. (Közbeszólások és derültség a kormányp ártok soraiban.) Ami a közlekedési feltételeket és a megközelíthetőséget illeti, elég a térképre tekinteni: Kaposvár a 7es, a 61es és a 67es közúton a régióhoz tartozó valamennyi megye településeiről jól megközelíthető, sokkal jobban, mint Pécs, továbbá a déldunántúli régió nagyobb településeiről Kaposvár vasútvonalon is elérhető. Igen fontos tehát ez a megközelíthetőség, ami a polgárbarát, az ügyfelet, annak érdekeit figyelembe vevő döntés meghozatalát kell hogy eredményezze. Tisztelt Országgyűlés! Eml ítettem, hogy szeretnék elmondani néhány gondolatot a korszerű régiófejlesztési elképzelésekről. Ennek a lényege az, hogy nem a "kicsi csomó nagyot kíván" elvet kívánjuk a jövőben követni, tehát nem azt, hogy ha van valahol egy fejlett vagy a többinél fejl ettebb település, akkor mindent odakoncentrálunk a jövőben is, nem! Kérem szépen, ezek tudományosan megalapozott és fejlesztési koncepcióknak megfelelő elképzelések, amelyekbe - éppen az eddigi állásfoglalással ellentétesen - egy másik régiófejlesztési kon cepció illik bele. Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon kérem azt, hogy a táblabíróság székhelyét ne az erősebb lobbyérdekek határozzák meg, hanem valójában azok az objektív feltételek és körülmények, amelyek szempontjait az Igazságügyi Minisztérium többségébe n helyesen állapította meg. Ezért jelzem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy több képviselőtársammal egyetértésben módosító javaslatot nyújtottam be, amelynek támogatását kérem a régióhoz tartozó érintettektől és mindazoktól a képviselőtársaimtól, akik egy po lgárbarát és elsősorban az állampolgárok érdekeit figyelembe vevő döntés meghozatalában érdekeltek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Csákabonyi Balázs képviselő úr felszólalását. Mielőtt továbbmennénk az írá sban előre jelzett felszólalásokban, kétperces reagálások következnek. Megadom a szót először Toller László frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Csákab onyi Balázs! Én úgy érzem, a képviselő úr mostani hozzászólásával mindent megtett Kaposvár érdekében, azonban vannak olyan szempontok, amelyeket talán nem vett figyelembe. Az egyik szempont mindenekelőtt az, hogy amíg táblabíróság létezett Magyarországon, annak a déldunántúli régióban Pécs volt a tradicionális székhelye, és annak a táblabíróságnak az illetékességi területe - a Magyarországtól elkerült területeket kivéve - ugyanaz volt, mint ami a törvényjavaslatban most található. A tradíción túl azért nem szabad elfelejtkezni arról sem - ha már a területfejlesztésről szólt , hogy három megye, három megye közgyűlése megállapodott abban: a régió igazgatási és egyetemi centrumának Pécset tekinti, ezt három megye megyei közgyűlésének elnöke aláírta, és ez a m egállapodás rendelkezésre áll. Úgyhogy ha státusszimbólumokat keresünk, akkor valószínűleg nem a megyék közötti megállapodás ellenében kellene érvelni. A harmadik ilyen elem mindezek után még az lehet, hogy a Baranya Megyei Bíróság valójában felkészült a f eladat ellátására, és amikor Solt Pál legfelsőbb bírósági elnök úr legutóbbi látogatása
