Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
4281 most, hanem már a nyolcvanas évek végén indokolt lett volna ez a módosítás. Ennek okai közül csak néhányat. Az egyik, hogy a nyugdíj- és a járulékfizetés a korábbinál szorosabb összefüggésbe kellene hogy kerüljön. A másik: a mindenki által ismert és itt már sokat tárgyalt demográfiai helyzet. A fizetési fegyelem romlása legalább ilyen fontos ok volt, és ehhez társult még a rendszerváltás idején, hogy az első években tapasztalható jelentős gazdasági visszaesés és a bizonytalanság miatt nagyon sokan menekül tek nyugdíjba. Erre csak azt a számot szeretném idézni, hogy 1989ben az 54 év alatti nyugdíjasok száma 206,6 ezer fő volt, tehát a 207 ezret nem érte el. 1997ben ugyanez a létszám már a 354 ezret meghaladta. Hozzá szeretném tenni, hogy ez tulajdonképpen már egy emelt korhatár után van. Tehát ezek a számok egyértelműen mutatják azt is, hogy egy drasztikus gazdasági visszaesés milyen hatású lehet az ilyen nagy ellátórendszerekre. Azt hiszem, hogy ezek után szükségtelennek, elkapkodottnak mondani ezt a refor mot enyhén szólva is nagyon szegényes érvelés. Nem vitatom, hogy elkelt volna az alaposabb előkészítés, de miért nem történt a kötelező rendszert érintő változtatás már 1990ben vagy az azt követő években? Talán féltek az esetlegesen negatív hatásoktól is? Elképzelhető. Viszont úgy gondolom, ez a magatartás hasonló ahhoz, mintha valaki fél az injekciótól, ezért nem megy el a védőoltásra, de utána ugyanúgy részt vesz a tevékenységben, vagy éppenséggel a fertőzött személyek között tevékenykedik. Azt hiszem, n em kellő előrelátást mutat az ilyen viselkedés, hiszen a kisebb áldozatokat vállalni mindig jó azért, hogy a nagyobbat elkerülhessük. Ezek után az előkészítésről néhány szót. Természetesen én sem nyugdíjszakértőként kerü ltem ide a parlamentbe, ezért igyekeztem a szakemberek véleményét megismerni. Ezért elsőként talán azt hiányolom, hogy a Magyar Aktuárius Társaság véleményét nem ismerhettem meg. Helyette ugyan lehetett olvasni amerikai biztosításmatematikus véleményét; te rmészetesen az ő szakértelmét is tiszteletben tartva, a kormány helyében úgy gondolom, a hazai aktuáriusok szakmai szervezetét is meg kellett volna keresnie. Erre a véleményre kíváncsi lettem volna. A szakmai előkészítés mellett fontos kérdés az állampolgá rok érdeklődésének felkeltése és a véleményük kikérése annak érdekében, hogy ezeket a véleményeket figyelembe vehessük. Nem vitatom, hogy a megfelelő szakmai fórumok lezajlottak, tehát ennek a törvénytervezetcsomagnak a társadalmi vitája a szakmai szervez eteknél elindult, és teljes mértékben lefolytatásra került, de valószínűleg még nem érzik az állampolgárok, hogy ez milyen fontos az ő számukra is, és az érdeklődésük nem kellően került felkeltésre. Néhány konkrét kérdésre vonatkozóan szeretnék pár dolgot mondani. Először a járulékok megváltoztatásáról szólok. Azt hiszem, mindenki tapasztalta azt, hogy a munkáltatói járulékok csökkenésére kerül sor a javaslat alapján. Ez önmagában egy nagyon pozitív dolog, méghozzá azért, mert a sokat emlegetett terhelést a vállalkozóknál csökkenteni lehet. Ugyanakkor nem lesz kevesebb a járulékbefizetés, hiszen ehelyett majd a magánszemélyek járuléka növekszik, ami viszont azért nem jelent többlet terhet, mert az ígéretek szerint - és azt hiszem, a képviselők ehhez ragaszko dni is fognak - adókedvezményként ez a növekedés megtérül a munkavállalóknál. Természetesen így a források nem fognak csökkenni, és emiatt nem lesz a nyugdíjalapban további hiány. A járulékoknál szeretnék szólni a fizetési fegyelem megváltozásáról, illetől eg a várható változásáról. Elhangzott az az érvelés is többször, hogy jobb lesz a fizetési morál, hiszen ezentúl az egyéni számlán nyilvántartásra kerülnek a befizetett összegek. Önmagában ettől nem szabadna eredményjavulást várni, mégpedig azért nem, mert az önkéntes pénztáraknál jelentős adókedvezményt lehet igénybe venni. Mindenki ki tudja számítani, hogy ezek után nagy valószínűséggel a szürke- vagy feketegazdaságból származó jövedelmek egy jelentős részét is megpróbálják majd önkéntes pénztárakban elhe lyezni, hiszen ehhez tetemes mértékű adókedvezmény társul. Tudom, hogy a többletet, tehát az 1+2 százalékot esetleg itt is kedvezményezzük, de azért az nem ugyanaz. Ugyanakkor szeretnék utalni arra is, hogy a Lettországban már bevezetett hasonló változtatá sok szintén nem érték el ezt a hatást, tehát jó lenne egy kicsit ezeket is elemezni, hogy csak e miatt érdemese változtatni.
