Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
4282 A következő kérdés, hogy hova fizessük majd a járadékot, kelle nekünk a kötelező tőkefedezeti rendszer. Elöljáróban szeretnék arr a utalni, hogy már van tulajdonképpen ilyen tőkefedezeti elem, az előbb említett önkéntes biztosítók ezt a formát választják. A szakértők véleményét áttanulmányozva, és ezt a magam tapasztalataival is kiegészítve, úgy érzem, hogy egy életteljesítményen ala puló felosztókirovó rendszerrel megoldhatók lennének a most előttünk álló problémák. Miért félek én a tőkefedezeti rendszer kötelezővé tételétől? Az egyik, hogy a reálkamatok jelentős mértékben befolyásolják a hozamokat, tehát nagyon érzékeny a reálkamato kra, ezeknek az alakulására. A másik: mindannyian tudjuk - és ez hazánkban is bizonyítást nyert az önkéntes biztosítópénztárakon keresztül , hogy magasabb költségekkel működtethető, mint a mostani felosztókirovó rendszer. Mekkora ez a különbség? Azt hisz em, az anyagokból mindenki látta és tapasztalta, hogy 1,9 százalékkal működik a mostani felosztókirovó, igazából ennyivel tervezik a következő időszakban is üzemeltetni, és a mostani önkéntes biztosítópénztáraknál 6 százalék körüli, 5,7 százalék a költség ráfordítás. A nemzetközi tapasztalatok is hasonló összegekről beszélnek. Nem akarom azokat a szélsőségeket említeni, ahol amerikai pénztáraknál említenek még 17 százalékost is, azt hiszem, hogy nálunk azokkal a szabályokkal, amelyek kialakítást nyertek, ez a 67 százalék körüli mérték tartható lenne. Érdekes dolog, hogy nem gondoltak az előterjesztők arra: amennyiben kevesebb járulék kerül beszedésre a társadalombiztosítási nyugdíjhoz, akkor ez fajlagosan emelheti az ottani költségeket, tehát nem biztos, ho gy az 1,92 százaléknál meg tudunk maradni, mert nem biztos, hogy az apparátus csökkenthető hozzá, ugyanakkor a járulékbevétel értelemszerűen alacsonyabb lesz. Tehát ez önmagában is egy bizonytalansági tényezőt jelent, talán ezt még a módosításoknál figyel embe vehetjük. A következő ilyen kérdés, ami számomra egy kicsit problémát jelent, hogy e jelentkező hiány finanszírozásának mekkora költségei lesznek majd. Mindezekhez társul sajnos az, hogy a rendszer nem veszi figyelembe a társadalombiztosítási nyugdíjá gazat többlet ráfordításait; most nem akarok kitérni arra, hogy az 1 százalékból fogjuke tudni finanszírozni a rokkantsági nyugdíjat, de egyébként sem számol vele. Hiszen amikor a kettő közötti arányt megállapítja, akkor csak a járulékkulcsok alapján alak ul ki az a 73, illetve huszonhat egész néhány tized százalék. Ha az ellátásokról szólok, akkor a következőről tennék még említést. Nehezen érthető számomra pillanatnyilag, hogy a két nyugdíjnál miért teszünk különbséget a várható adóztatási formák között. Az egyik egyértelműen lineáris adót visel, a másiknál pedig az összevonandó jövedelemnél vennénk figyelembe a nyugdíjat. Úgy gondolom, ezt a kérdést feltétlenül át kellene gondolni még az elfogadás előtt. Az ellátásnál szeretnék egy másik problémát is mege mlíteni, ez pedig a degresszió megszűnése, ami törvényszerűen megszünteti a minimumnyugdíjat is. Ez gazdaságilag érthető, de mi igazából egy olyan társadalomban élünk, amikor felvethető, hogy elviselhetőe ennek a megszüntetése két lépcsőben, hiszen most m ár a javaslat kétlépcsős megszüntetésről beszél. (16.50) Tudom, hogy van egy varázsszó: az időskori járadék. Ez nagyon fontos, kell, de gondoljuk át, hogy ez emberileg mit jelent. A nyugdíjat folyósítják, a járadékért általában a polgármesteri hivatalba ke ll majd elmenni. Az adott településen ez többletterheket is eredményez. Erről már valakik szóltak, hogy 7030 százalékarányban osztjuk meg. Ezt nem akarom ismételten részletezni. Ugyanakkor nem teljesen kidolgozott módon kapcsolódik hozzá egy jelzálogbeje gyzési jog is. Nem vagyok híve a nagymértékű központosításnak és ennek alapján az újraelosztásnak, de felteszem a kérdést: mindent megtettünke már annak érdekében, hogy a megszerezhető jövedelmek Magyarországon arányban legyenek az elvégzett munkával? His zen ennek feltételei, a közgazdasági környezet alakítása, azt hiszem, a mi feladatunk is.
