Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ):
4242 gondolom - illik feltételezni, hogy a kormány jót akar a társadalomnak ezzel a nyugdíjreformmal - kérdés persze, hogy mennyire tökéletes e z a csomag. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Keller László Államtitkár Úr! Kérem, hogy vegye figyelembe a tévéközvetítés időszakát! Két részre van osztva a vita időtartama. Az első részében kiszámítottak az id őpontok. (13.30) Ha lemegy ez az időszak, megadom a szót. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ügyrend!) Kérem, hogy ügyrenddel ne tessék most húzni az időt! (Dr. Pusztai Erzsébet: Szeretném elmondani!) Megadom a szót... (Dr. Pusztai Erzsébet: A saját időkeretéből beszé l, bele kell hogy férjen.) Megadom a szót Mádai Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Tizenöt perc áll rendelkezésére. MÁDAI PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Nem veszem igénybe a 15 percet, és a megtakarított időt átadom államtitkár úrnak. Egy ritkán idézett churchilli mondással szeretném kezdeni: "A demokrácia a választások végéig tart, utána a kormányzás időszaka következik, a többség által támogatott kormányprogram megvalósításának időszaka." Szeretném, ha nem értenének félre, kedves képv iselőtársaim, semmi mást nem csinál most a kormánykoalíció és a kormány, mint hogy a '94es választások idején ígért társadalmi reformlépéseket teszi meg. Egy érdekes dologról, a társadalombiztosítási nyugellátásról szeretnék szólni. Teljesen véletlenül 42 /94. sorszám alatt van, és ha némi irónia lenne bennem, akkor azt mondanám, hogy '94ben kellett volna ezt megtenni az előttünk lévő kormánynak, és nem ránk hagyni. Úgy érzem magam most egy kicsit, mint az energiaár piaci rendezésével. Éveken keresztül mon dtuk, kértük, figyelmeztettünk, nem történt meg, most, amikor meg kell - és elég radikálisan - lépni, akkor egy kicsit visszahull a mi fejünkre. Juhász Pál képviselőtársam többször idézett bizonyos, úgy gondolom, farizeus magatartást. Azt hiszem, hogy most az ellenzék részéről egy kicsit ezt érzem. Igyekeztem a vitában folyamatosan részt venni. Nagy öröm volt számomra Szabó Tamás tényleg lényegre ható elemzése, amiben soksok mindent elmondott. Igazán kritikával ezeket a törvénytervezeteket - és főleg ezt - azonban, azt gondolom, kormánypárti részről hallottam, és ez egy kicsit elgondolkodtat. A múlt héten két sajtótájékoztatót is hallottam az ellenzék részéről. Nem jó az előterjesztés. Jó. Indokai vannak? Igen. Tessék! Rossz, rosszabb, legrosszabb. Azt gond olom, hogy rosszabb, legrosszabb lehet, ha van alternatíva, mert akkor viszonyítunk, ha meg csak annyi, hogy rossz, akkor az nem érv, tehát az nem igazán vita. Másik: tudom, hogy van egy olyan lehetőség, hogy az ember bizonyos kö nyveket betesz a feje alá, a párnája alá, és ha szerencséje van, akkor ami abban van, az be is kerül a gondolkodásába. Az az érv - és azt gondolom, ez farizeus érv , hogy nincs idő és nem volt idő részletes megvitatásra, enyhén szólva csúsztatás. Képvisel őtársaim pontosan tudják, hogy amikor a futárpostával körülbelül két hónappal ezelőtt az idevonatkozó törvénytervezeteket, hatástanulmányokat megkaptuk, az körülbelül ilyen vastag... (Dr. Pusztai Erzsébet: Két hónapja volt május eleje?) Erzsikém, megkapod a szót utána, jó?! Én sem szóltam bele a tiedbe! (Dr. Pusztai Erzsébet: De beleszólhatsz.) Akkor már hónapok óta folyt egy nagyon széles társadalmi vita, többnyire kiemelve olyan dolgokat, amik nem is voltak benne. Magam nyugodt lélekkel mondhatom, hogy tö bb hónapja fórumokon széles körben ismertettem az elképzeléseket, a terveket, tehát az, hogy nem volt idő rá, azt gondolom, pontatlan. Nekem is gondom van a törvénnyel, azonban még egyszer szeretném mondani, meglépnünk meg kell, méghozzá nemcsak a jövő, ha nem a jelen érdekében is. Ezt pontosan tudták az előttünk lévők is. Hogy miért nem tették meg, nem tudom. Szeretnék egykét pontatlanságra is utalni. Győriványi Sándor képviselőtársam a GDP 24 százalékát említette az Egyesült Királyságban mint bizonyos ren dszerekre fordított pénzt. Ha ez így igaz, akkor az is igaz, hogy Magyarországon sem kevesebb, mert képviselőtársam egyik oldalról
