Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
4238 Ami valóban nem szerepel a '91es országgyűlési határozatban, ez a kötelező a magánbiztosítás. Ez váltotta ki a legtöbb vitát és a leghevesebb indulatokat a jogsz abály előkészítésének időszakában. Magam is több fórumon kifejeztem kétségeimet és fenntartásaimat, mert kétségtelen tény, hogy a vegyes rendszer bevezetése miatt hiány keletkezik a felosztókirovó rendszerben. Akik belépnek vagy átlépnek a vegyes rendszer be, nyugdíjjárulékuk 8 százalékát a magánpénztárba fizetik be tagdíjként. Ezt a hiányt a költségvetés fedezi, és természetesen adókból, illetékekből, vámbevételből vagy a pénzpiacról kamatra felvett kölcsönből. Joggal kérdezhetjük, akkor mi értelme van en nek az egész tranzakciónak, különösen úgy, hogy a kamatokat és a pénztárak működési költségeit is számolva ez az egész hosszú ideig többe kerül a költségvetésnek, mint amennyi megtakarítás összegyűlik a magánpénztárakban. És ha csak idáig gondoljuk végig a dolgot, akkor igaza van Selmeczi Gabriella képviselő asszony példájának, hogy értelmetlen dolog kisebb kamatra takarékba tenni a pénzt és ugyanakkor magasabb kamatra felvett kölcsönből megélni. A szocialista tervgazdaság logikája szerint ez tényleg értel metlen - bár ott is megtörtént, bele is rokkantunk. De a piacgazdaságban előfordul, hogy azért vesznek fel kamatra hitelt, hogy a kamatnál nagyobb nyereség reményében befektessék. Bizony, ezt már a "foximaxin" is tanították. Tehát arról van szó, hogy a ma gánpénztárakban a biztosítottak tulajdonában lévő, befektetésre alkalmas tőke gyűlik össze. Az a kérdés, segítie ez a tőke a gazdaság növekedését, versenyképességét. Ha erre az a válaszunk, hogy van esély, hogy a gazdaság kiegyensúlyozottabban, dinamikusa bban növekedjék, akkor azt kell mondanunk, hogy a magánpénztárrendszernek van értelme. Ha ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy a megtakarítások, a magánpénztárak tagjainak megtakarításai biztonságban vannak, sőt a nyereséget és az öröklési lehetőséget is figyel embe véve esélyük van arra, hogy jobban járnak, mint a felosztókirovó rendszerben, akkor a kötelező magánpénztárt érdemes választani. Sok kérdés és sok kétség és ellenérv után mi az, ami a tőkefedezeti rendszer mellett szól? Vannak szakértők, akik kétségb e vonják, hogy a tőkefedezeti rendszer, a magánpénztár intézményrendszere serkentő hatással lenne a gazdaságra. Én azt hiszem, hogy ez a kétség, ha egyáltalán igazolható, akkor is csak ott, ahol tőkefelesleg van. Nálunk tőkehiány van, és hosszú ideig tőkeh iány lesz. Tehát nagy szükség van az egyéni megtakarítások intézményes tőkévé konvertálására. Másodszor: ez a tőke a pénztártagok tulajdona. Tehát nem állami tőke, nem magántőkések, nem nagytőkések tőkéje, hanem intézményi tőke. Ez a szervezett és konszoli dált piacgazdaságok legjellemzőbb tőkeformája, a legmegbízhatóbb, legkiszámíthatóbban működő tőkeforma. Ez nem karvalytőke, nem a rablókapitalizmus tőkéje. Minden parlamenti párt kiemelt jelentőséget tulajdonított egykor ennek a tőkeformának. Harmadszor: e z a tőke nemzeti tőke is, sőt a leginkább az, mert mindig a magyar biztosítottak maradnak a tulajdonosok és a profit haszonélvezői, bárhol fektetik is be. Még egy kérdés: miért nem önkéntes kiegészítő biztosítás, hiszen ez már van, működik? Miért a kötelez ő magánbiztosítás? Az önkéntes kiegészítő biztosítás jellemzően a jobb anyagi helyzetűek biztosítása, amelyből kimarad a többség. (13.10) Ha csak az önkéntes kiegészítő biztosításra támaszkodunk, ez szélsőséges differenciálódáshoz vezet az idős korra szóló megtakarításokban. Ennek hosszú tapasztalata, irodalma van - nem kívánom ezt részleteiben kifejteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, vezérszónokunk, Csehák Judit képviselő asszony már kifejtette azt is, hogy milyen problémáink vannak részletkérd ésekben - mert ugye az ördög a részletekben lakik - a jelenlegi tervezettel kapcsolatban.
