Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4232 tartalma az, hogy hozzáférjen az állampolgár... Nagyon lapos egyébként nekem az egész törvénycsomag bevezetése ahhoz képest, hogy önök milyen horderejű lépésre készülnek. Hogy itt egy nyugdíjrendszer átalakításáról, egy hosszú táv ú, új biztosítási rendszer kialakításáról van szó, olyan megfogalmazásokkal kezdeni egy ilyen törvényt, hogy az állam biztosít ezt meg azt. Hát ez az állam nem biztosít semmit! A parlament törvényt hoz arról, hogyan működjön a kötelező biztosítási rendszer . Ilyen ócska szlogenekkel kezdik el ezeket a nagy jelentőségű törvényeket. S ugyanígy kezdődik az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény is. Tehát nem alapozzák meg azt, mit jelent Magyarországon az, hogy egészségbiztosítás. Ki a biztosított? Van i tt egy ilyen megfogalmazás, de nem tisztázza, hogy a járulékfizetéssel alapozza meg a biztosítást. Hogyan viszonyul egymáshoz például - és ez egy alapvető kérdés , hogy az az ember, aki egészségbiztosítási járulékot fizet, aki után fizet a munkaadója, az már önmagában is biztosított vagy csak akkor, ha egészségügyi hozzájárulást is fizet? Tisztelt képviselőtársaim, sehol nem található meg ebben az egészségbiztosítási rendszerben az egészségügyi hozzájárulás mikéntje. Most aki csak 1800 forint egészségügyi hozzájárulást fizet, az most biztosított, vagy nem biztosított? Nem lehet megállapítani, tisztelt képviselőtársaim, mert az egészségügyi hozzájárulásnak eszerint semmi köze nincs az egészségbiztosításhoz. Az egészségügyi hozzájárulás egy adóbevétel. És sem mi köze nincs a biztosítási jogviszonyhoz sem, mert ha fizetik, ha nem, vagy jogosult, vagy nem, de nem ettől függ. Hát azért ezt az alapkérdést mégiscsak illett volna tisztázni, amikor az egészségbiztosításról idehoznak elénk egy törvényt! Ezt a törvény n em tisztázza. Nem írja le világosan és tisztán, ki az, aki járulékfizetéssel teljes körben biztosított, és ki az, aki ellátásra jogosult járulékfizetés nélkül. Bármilyen meglepő is, tisztelt képviselőtársaim, a járulékfizetést megalapozó törvény egy szót s em szól az eltartott hozzátartozóról. Majd a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény idefoglal egy definíciót, mi az, hogy eltartott hozzátartozó. Ha valaki ki fog igazodni ezen a két törvényen, kalap le előtte, igen nehéz feladata lesz! Arr ól nem beszélve, hogy számos ponton nem emeli be a biztosítotti körbe az eltartott hozzátartozót, és ebből még nagyon súlyos visszásságok következnek majd. Nem tiszta és nem világos a jogosultság megszerezhetősége. Nem tisztították le logikailag, hogy bizo nyos körben mikor, milyen járulékfizetés alapján ki szerezhet részleges jogosultságot és ki szerezhet teljes jogosultságot. Különösen súlyos kérdés ez a balesetbiztosítással, a munkahelyi balesetbiztosítással, a baleseti egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekben; erre külön kitérek. Nem tisztázták ebben a törvényben, mit jelent, mikortól meddig tart a biztosítás. Vagy ha ezt önök tisztázottnak tekintik, akkor további kérdések vetődnek fel; hiszen azt írja az egyik törvényben, hogy a jogviszony kezdeté től annak megszűnéséig tart. Ez úgy általában érvényes. Ez így rendben van. Aztán közben van egy olyan, hogy van, amikor szünetel a biztosítás, de arra nem találtam az összefüggést - meglehet, hogy kevés volt az időm , hogy miközben valakinek mondjuk járu lékfizetés híján két hónapig szünetel a biztosítása, akkor most jogosult természetbeni egészségügyi ellátásra vagy nem. Mert ezt nem tudtam megtalálni a törvényben, mert e tekintetben is ellentmondások vannak. Aztán azt sem mondja ki a törvény, hogy mondju k az egészségbiztosítás - a nyugdíjügy tiszta, világos, amelyik hónapban fizetett, az jár. De az egészségügyi ellátás nem ilyen egyszerű. Vajon ha valaki 20 éven keresztül egészségbiztosítást fizetett, majd kikerül valamilyen módon a biztosítotti körből, v ajon akkor meddig tart ez a biztosított állapota, tisztelt képviselőtársaim?! Mert a törvény erről nem szól. Amikor táppénzről van szó, akkor azt mondja, hogy a biztosítottság megszűnése után három napig, ha bekövetkezik a megbetegedés, akkor jogosult. Ami kor szülésről van szó, akkor - általam teljesen érthetetlen módon - azt mondja, hogy a biztosítás megszűnését követő 42 napig. Miért pont 42 - erre nem találtam semmiféle magyarázatot. De ezenkívül a törvény semmiféle meghatározást arra nem tartalmaz, hogy ha egyszer valakinek megszűnik a biztosítotti jogviszonya, ettől kezdve mennyi ideig jogosult még természetbeni egészségügyi ellátásra.
