Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
4047 Nehéz azzal is vitába szállni, hogy a célok, cselekvési irányok, a különböző alfejezetekben foglaltak milyen feladato kat határoznak meg. Ezeket ugyanis sikerült kellően általánosan megfogalmazni. Néhány példa ezek közül: cél a takarékos vízhasználatot ösztönző szabályozás kialakítása, a földvédelmi stratégia kialakítása, a települési légszennyezés határozott csökkentése. Nyugodtan kijelenthetem, hogy egyetértünk, egyetértek ezekkel a célokkal. Túlzott kockázatot persze nem vállalunk, hiszen ezek teljesen nyilvánvalónak tűnnek hazánk környezeti állapotát, illetve a nemzetközi tendenciákat ismerve. Mégis, amikor az emelkedő mértékű vízdíjakról hallunk, és tapasztalhatjuk, hogy néhány területen és településen az állampolgárok a felszín közeli vízrétegekből kénytelenek már fogyasztani; amikor a települési légszennyezésben láthatjuk, hogy elkerülő utak hiányában a településen t úlzott közlekedési, közúti terhelések hatására milyen légszennyezési határértéket lépünk túl, akkor ezek a célok és a jelenlegi állapot között ez az ellentmondás egyre nyilvánvalóbb. Üdvözölhetem azt is, hogy a nemzeti környezetvédelmi program szerkezetét és tartalmát illetően nemcsak a környezeti elemek - föld, levegő, talaj - szerint összegzi a teendőket, hanem ágazati összefüggésekre is próbálkozásokat tesz. Ennek összehangolása azonban a nemzeti környezetvédelmi programnak egy rendkívül fontos feladata lenne. Örvendetes az is, hogy a program számol a megoldások társadalmigazdasági keretfeltételeivel, pontosan mutatja be azokat a feszültségeket, amelyek között a környezet- és természetvédelmi programokat, cselekvéseket végig kellene vinni. Csakhogy úgy é rzem, hogy a nemzeti környezetvédelmi program itt is felületes marad. Hiányzik ugyanis az azzal való szembesítés, hogy ezen hátráltató feltételek közül melyek adottak régóta, s melyek azok, amelyeket részben éppen a mindenkori kormány tevékenysége hozott l étre vagy nagyított fel. Például a gazdasági szabályozók állandó változásáról a nemzeti környezetvédelmi program úgy ír, mintha az egy külső, a kormánytól független hatás, mintha egy természeti csapás lenne és nem a kormány kapkodó gazdaságpolitikájáé. S i tt elérkeztünk, úgy gondolom, a nemzeti környezetvédelmi programnak egy alapvető problémájához. Ez ugyanis egy steril, szakmai általánosságokat színvonalasan összegereblyéző, a kormány tevékenységeivel és működésének irányaival összhangban nem éppen lévő a nyag. Ismertek azok a kormányzati törekvések, a minisztériumok tevékenysége, a folyó jogszabályelőkészítési munkák - ha ezeket nem látnánk, akkor talán közfelkiáltással el is lehetne fogadni ezt a szöveget. Néhány példát hadd említsek meg: Azt olvassuk, hogy pénzügyileg is támogatni kell az önkormányzatok környezetvédelmi munkáját. Azt látjuk, hogy sehol nincsenek azok a környezetvédelmi törvény által előírt szabályozó eszközök, amelyek segítségével az önkormányzati környezetvédelmi alapok f eltölthetők lennének. Nemrégiben vitatkoztunk a lőterek nemzetközi használatáról, hogy hány százalékban részesedjenek azok az önkormányzatok, illetve az önkormányzatok alanyai, a polgárok, ahol ilyen gyakorlatokra sor kerül, vagy hány százalékban részesedj enek a környezetvédelmi bírságokból az önkormányzatok. (21.20) Azt olvassuk máshol, hogy a települési légszennyezést határozottan csökkenteni kell, és azt látjuk, hogy a kormányzat nem mindenben meggondolt autópályapolitikájának díjszabása miatt az 50es út vagy a 30as út mentén is jelentősen megnőtt a közlekedési légszennyezés. Ez várhat más, meggondolatlan fizetési kondíciókkal megépülő vagy fejlődő autópálya mellett lévő településekre is. Ilyen lehet például a 70es út menti területeken élők sorsa is. Egy másik részben azt olvassuk, hogy a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. Látjuk ezzel szemben, hogy programokra, szabályozóeszközök bevezetésére kerül sor alapos költség- és haszonelemzések elvégzése nélkül, egyes luxusberuházásokról már nem is szól va. Azt látjuk, azt látom, hogy különböző keretekből mintegy 4 milliárd forint áll egy személyi döntés lehetőségeire, amelyekből különböző, a televízióban és a sajtóban már részletezett, nem éppen a környezetvédelmi program, a környezeti állapot megvalósul ását és javítását célzó támogatásra került sor.
