Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
4048 Egy másik helyen azt láthatjuk, olvashatjuk, hogy a társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a lakosság számára a valóságos helyzet ismertetése normális állapotnak számít - és nem állandó mérlegelés tárgyának. De szép is lenne! De csak mi olvassuk, a tárca magas rangú tisztviselői nem, hiszen a garéi veszélyes hulladékok környezetszennyezéséről ma is keveset tudnának, ha például a FideszMagyar Polgári Párt nem hozza nyilvánossá gra a tényeket. Nem beszélve az atomenergiáról szóló törvény vitája során elhangzottakról és más törvényekről, amikor az ügyfél fogalmáról órákat, de lehet, hogy napokat is vitatkoztunk. Egy másik helyen azt olvassuk, hogy a környezetterhelési díjrendszer bevezetése lényeges változást hoz a szabályozásban. Ezzel szemben a környezeti elemek védelmének főosztálya által menedzselt levegővédelmi szabályozástervezet pusztán marginális, átmeneti szerepet szán a díjaknak, és a szabályozás középpontjába hagyományos technológiai és határértékelőírásokat állít. Az előzőekben többször említettem, hogy a nemzeti környezetvédelmi program szövegével önmagában sincs sok kifogásunk, ezért ezen a téren is néhány ambivalens, a szövegben nehezen értelmezhető, vitatható tételr e hadd hívjam fel a figyelmet. A nemzeti környezetvédelmi program a vállalatok túladóztatásával kapcsolatos jelen helyzet és a környezetvédelmi díjak, adók bevezetésének szükségessége közötti ellentmondást úgy kívánja kibékíteni, hogy kijelenti: a környeze tterhelési díjak csak megfelelő támogatási mechanizmusok párhuzamos alkalmazásával, a források kötött célú helyben hagyásával használhatók; ami ellentmond szerintem a "szennyező fizet" elv eszméjének, és jelentősen csökkenti a díjak szennyezésvisszafogó h atását. Hogy néhány helyen a káosz teljes legyen, az anyag ugyanakkor megcélozza, hogy ha csak lehetséges, a környezetvédelmi díjakat a hagyományos adók csökkentésével párhuzamosan lehet bevezetni, sőt egy másik oldalon még az ökológiai adórendszer kidolgo zása is felvetődik. Mi akkor a nemzeti környezetvédelmi program álláspontja a környezetvédelmi adóztatással kapcsolatban? Mindenki kiválaszthatja magának a neki nem tetsző megoldást és arra hivatkozhat? - a szennyező vállalatok a helybenhagyásos, támogatás os módszerre, a zöldek az ökológiai adórendszerre és így tovább? A szennyezési jogok piacáról pusztán annyit állapít meg a program, hogy bevezetésének szigorú szakmai feltételei vannak. Melyik szabályozóeszköznek nincsenek? Azt nem tartja említésre méltóna k, hogy egy olyan szabályozóeszközről van szó, amely legalább képes feloldani a gazdasági hatékonyság - azaz a csökkent szennyezés, akinek a legolcsóbb - és a méltányosság - elsősorban a legnagyobb kibocsátókat kell visszafogásra szorítani - sokszor kibékí thetetlen ellentétét. Nemrégiben, oldva ezt a szigorú véleményt, olvastam az egyik napilapban, mi szükséges ahhoz, hogy hosszú életet élhessünk. Egy felmérés alapján az interjúalanyok tíz tényezőt értékelhettek aszerint, hogy ezek mennyire befolyásolják az t, hogy hosszú életet élhessünk. Az osztályzatokat százpontos skálán helyezték el, nulla pontot jelent a nem befolyásolja, száz pontot pedig a nagyon befolyásolja minősítés. Az emberek a megfelelő családi környezetet és a káros szenvedélyek mellőzését tart ják a hosszú élet legszükségesebb feltételeinek. Nyolcvan pont feletti átlagot kapott a természeti környezet, csakúgy, mint az anyagi helyzet és az egészséges táplálkozás. Ezekkel egyenrangú szerepet játszik, hogy milyen munkát végez az ember, de a szabadi dő, illetve a testmozgás mennyisége és az egészségügyi ellátás színvonala is meghatározza életünk hosszát. A fiatalok még fontosabbnak ítélik a sportot - és Nádori professzor úr hozzászólását teljes mértékben elfogadva, hozzátehetem: nemcsak a sportot, han em a testi nevelést is , mint az idősebbek. Kisebb jelentőségű életfaktorként minősítették az ország gazdasági helyzetét, amelyet az összlakosságon belül legkevésbé a fővárosban élők tartanak meghatározónak. A hosszú élet feltételeinek listáját a véletlen cselekmények zárják. Tisztelt Ház! Összefoglalva megállapíthatjuk azt, hogy a nemzeti környezetvédelmi program szerkezetében és tartalmában szakmai szempontból - ki kell mondani - igényes anyag, de ezt azon az áron teszi, hogy általánosságokban fogalmaz, ellentmondásban van a környezeti igazgatás
