Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Bejelentés a magyar agrárexport-támogatás rendezésének elősegítésére hivatott eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyában - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
4024 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi törvény hatálybalépése óta több ízben, legutóbb a '97es költségvetési törvény részeként módosult. A közalk almazottak nyelvpótlékáról meghozott alkotmánybírósági döntés, a munka törvénykönyve módosítása, valamint a mindennapi gyakorlat ugyanakkor olyan problémákat vetettek fel, amelyek miatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása most is szüks égesnek mutatkozik. A törvényjavaslat tartalmilag három részre bontható. Az első részt a közalkalmazottak nyelvpótlékára vonatkozó szabályok módosítása jelenti. Az Alkotmánybíróság '97. június 30i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint nem jogosult idegennyelvtudási pótlékra a nyelvtanár, a tolmács, valamint a fordító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott. A probléma az, hogy a törvény hivatkozott rendelkezése az említett munkakörökben a nyelvpótlék kifizetését általában és teljes körűen tiltja, így például a nyelvtanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére akkor sem fizethető nyelvpótlék, ha az általa tanított nyelvismereten túl további nyelvtudással is rendelkezik. Az alkotmánybírósági döntés értelmében a nyelvpótlék fizetése nem tiltható meg azon az alapon, hogy más nyelv ismerete egyenesen munkaköri kötelesség. Olyan szabályozást kell tehát kialakítani, mely szerint a munkakör betöltéséhez nem szükséges, de a kollektív szerződés szerint indokoltnak minősülő további n yelvismeret esetén az érintett közalkalmazott nyelvpótlékra jogosult. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a vonatkozó rendelkezést 1997. június 30ával semmisítette meg, a törvény ezzel összefüggő korrekcióját sürgősen el kell végezni. A javaslat sü rgős tárgyalását elsősorban az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében foglaltak még megfelelő időben történő teljesítése indokolja. Tisztelt Ház! A javaslat második csoportja a munka törvénykönyve folyamatban lévő módosításához kapcsolódik. A munka törvén ykönyve jelenlegi módosításának egyik alapvető célja a munkáltató jogutódlásakor, valamint a tömeges létszámleépítéskor a munkavállalók védelmének biztosítása, illetőleg az ehhez kapcsolódó európai uniós irányelvek harmonizációja. A közalkalmazotti törvény szervesen kapcsolódik a munka törvénykönyvéhez. Minden olyan esetben, ahol a közalkalmazotti törvény nem zárja ki a munka törvénykönyve valamely rendelkezésének alkalmazását, a közalkalmazottak esetében a munka törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni k ell. A munka törvénykönyve módosítására vonatkozó törvényjavaslat a közalkalmazotti törvény szükséges módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza. Az önálló közalkalmazotti jogállásról szóló törvénymódosítás egyeztetése a rendelkezéseknek további , speciális szabályokkal való kiegészítését tette szükségessé. Így például egyértelművé vált, hogy az e területen működő kis létszámú intézményekre tekintettel a csoportos létszámcsökkentés fogalmát a húsz fő alatti munkáltatók esetében is indokolt meghatá rozni. Felmerül továbbá, hogy e körben a létszámcsökkentésre vonatkozó döntés meghozatalára alapvetően nem munkáltatói, hanem magasabb: kormány, miniszteri, illetőleg fenntartói szinten kerül sor. (19.20) Ezért a javaslat a döntést hozó szervek szintjének megfelelő érdekegyeztető tanácsban külön egyeztetési kötelezettséget ír elő. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédség létszámát az Országgyűlés hagyja jóvá, a honvédelmi minisztert e külön egyeztetési kötelezettsége alól mentesíti. Mivel a mu nka törvénykönyve módosítása hatálybalépésének várható időpontja 1997. július 1je, annak érdekében, hogy a közalkalmazotti törvény tartalmilag kapcsolódó módosítása ugyanezen időponttól hatályba lépjen, indokolt volt a javaslat sürgős tárgyalásbavétele. T isztelt Ház! A gyakorlat által felvetett egyes problémák szintén olyanok, amelyek minél előbbi rendezést igényelnek. A háziorvosokkal kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán, de nemcsak a háziorvosokat érintően, szükségesnek mutatkozik a törvény hatályának tágítása. A helyi
