Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
3974 figyelmet kellene fordítani a parlamentáris rendszer velejáró törvényszerűségeire. Nem lehet, nem kerülhet olyan helyzetbe ez a parlament, hogy itt párórás határidőkkel vagy párórás időkeretben folytasson le olyan vitákat, amelyek esetleg gener ációk sorsát vagy az ország jövőjét meghatározzák! Ebben vannak abszurd törekvések, és én itt bölcs önmérsékletre hívom fel a figyelmet. Ez az önkorlátozás annál is inkább fontos volna, mert itt felmerülnek olyan kérdések is, amelyekbe, azt hiszem, bele ke llene nyugodni, hogy mondjuk, ennek az esztendőnek a jogalkotásában tárgyszerű viták is lebonyolódjanak, hogy senkiben ne maradjon valami rossz kényszerítő mellékérzés; nos, szóval, hogy egyes témák talán nem is olyan fontosak, hogy ebben a ciklusban törvé nyjavaslattá váljanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A stílust azért is köszöntöm, mert reméljük, minél hamarabb és nagyon gyorsan mindnyájan elfelejtjük Jászapáti kellemetlen emlékét. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. G ál Zoltán) : Megadom a szót Isépy Tamás frakcióvezető úrnak, aki a Kereszténydemokrata Néppárt nevében szól. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Kicsit messzebbről kell kezdenem, mert egyes felméré sek szerint a damaszkuszi úton változatlan a tolongás, és már sorszámokat osztogatnak, hogy kit érjen a legközelebbi villámcsapás. Így miniszterelnök úr felszólalásából örömmel kellett tapasztalni, hogy a miniszterelnök urat is elérte legalább a villám elő szele, mert az egyházak történelmi és társadalmi szerepének tagadásától mai felszólalásában eljutott annak elismeréséig. Az egyháziasodás első jele - elnézést kérek : a "Magyarország 2000" konferencián elhangzott, ahol egy felszólalás egyenesen szentté ak arta avatni, ezt indítványozta egy felszólaló, hogy a miniszterelnök urat az eddigi tevékenységéért szentté kellene avatni. Gondolom, hogy a vatikáni megállapodás nem érinti a szentté avatási eljárást (Derültség a jobb oldalon.) , és a Szentszék fenntartja magának a megállapodásban ezt a jogot, hogy az eljárást változatlanul ő folytassa le. No, ebben a szentté avatási eljárásban van egy tisztség: az ördög ügyvédje. Azt hiszem, ebben sokan felvállaljuk az ördög ügyvédjének a szerepét, akik a szentségnek ezeke t az apró megnyilvánulásait egy kicsit megcsipdesik, hogy még időben megálljon a szentté avatási eljárás, és még a boldoggá avatásig se jusson el. Nézzük már meg, most egy kicsit olyan volt a látszat, mintha a ministráns kezéből a füstölő is ki lett volna ragadva, egy kicsit szállt most a tömjénfüst és egy kicsit eltakarja az általunk ismeretlen megállapodást, hogy mi van a Szentszékkel kötött megállapodásban. Amire a miniszterelnök úr utalt, az egyik, hogy azonos elbírálás alá esnek az iskolai, közoktatási , felsőoktatási intézmények, erre van egy alkotmánybírósági döntés. Ez nyilvánvalóan kötelező. Szájer képviselőtársam már utalt arra, hogy a törvény végrehajtása a végrehajtó hatalom kötelessége. Tehát ezt érdemként nem lehet betudni. A személyi jövedelema dó vonatkozásában szintén törvényi szabályozás van. A többi részletet nem ismerjük. Nyilván üdvözölni kell a Szentszékkel kötött megállapodást, ha ebben nincs csapda: az egyházak egymással történő szembeállítása, a történelmi egyházak egymás közötti megkül önböztetése. (15.40) Tehát nyilvánvalóan ennek érdeméről akkor lehet nyilatkozni, amikor a megállapodás valóban az Országgyűlés elé kerül, és a részletei ismertté válnak. Így üdvözölni kell a megállapodást, de utalni kell az ördög ügyvédjeként arra is, hog y mi történt 1994től a mai napig: hogy az egyeztetőbizottság tevékenysége ellehetetlenült, hogy először államtitkár nem volt, utána egyeztetőbizottság nem volt, megakadt az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése; ami ott előrelépés volt, az az önkormá nyzatok és az egyházak között létrejött megállapodás.
