Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
3956 felszólalásából egy rövid idézet: "A reform kidolgozására szánt időt rövidnek tartják - mármint a bírák. Itt elhangzottak olyan vélemények a tagság köréből, hogy nagyon igazo dnak a választás időpontjához a kitűzött határidők, tehát politikai határidőkről van szó, ami nem szerencsés egy igazságügyi reformnál, hiszen itt konszenzusra kell törekedni. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy kormányzati siker legyen ennek az elfogadása, hanem reális terminusokat állapít meg. Hangsúlyozom, ez nem a privát véleményem, ez a tagság véleménye." Nem folytatom a felsorolást. Így is azt gondolom, hogy kellően szemléletesen sikerült bizonyítani azt, ami az eredeti állításom is volt, amit mintegy n égy órával ezelőtt tettem meg, hogy ennek az igazságügyi csomagnak nem volt megfelelő az előkészítettsége. Rosszak a tapasztalatok ilyen szempontból, hiszen itt jó néhányan mondták azt a felszólalók, különösen a kormánypárti felszólalók, hogy el kell indul ni, biztos, hogy lesznek kisebbnagyobb hibák majd menet közben, de majd a törvények végrehajtása során ezeket a hibákat korrigálni és orvosolni lehet. Szeretnék arra utalni, hogy voltak itt már hatáskörátrendezések az elmúlt években, és ezzel kapcsolatos an meglehetősen rosszak a tapasztalatok. Államtitkár úrral ez ügyben már egy vitát lefolytattunk itt egy azonnali kérdés formájában, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökének kinevezése ügyében, amikor is elmondtam, hogy nagyon sok hatáskör került át a F ővárosi Bíróságról a Pesti Központi Kerületi Bíróságra 1993. január 1jét, majd 1995. január 1jét követően, és ezzel együtt egyetlenegy alkalommal sem történt meg a szükséges bírói létszám biztosítása. A bíróság úgyahogy túlélte ezt a problémát, nyilván egy hatalmas ügyhátralékot halmozott fel; majd ezekután, a bírói pályázat elbírálásakor úgy, hogy ez egyébként nem a bíróság elnökének felelősségi körébe tartozott, hiszen önálló döntési jogosítványa nem volt a tekintetben, hogy a létszámot növelje vagy va lamilyen módon a bérekről döntsön, ez főben járó bűnné vált, és a pályázat el nem fogadásának egyik fő indoka lett. Mondom még egyszer, úgy, hogy ő sem a hatáskörök átrendezésével kapcsolatban semmilyen döntési jogosítvánnyal nem bírt, sem pedig ennek korr igálására semmilyen bérfejlesztési lehetőséggel, önálló hatáskörrel nem bírt. (14.40) Sokan beszéltek arról, elsősorban kormánypárti oldalról, hogy azért van szükség erre a csomagra és különösen ebben a formájában, mert így tudjuk elkerülni a bírói és az ü gyészi kar összeroppanását. Kérdéseim a következők: Egyetértek Kutrucz Katalinnal abban - és ezt magam is hangsúlyoztam a beszédben , hogy stabil bírói igazságszolgáltatási kar nélkül nem lehet semmiféle reformot megvalósítani. A bírói kar stabilitásának egyik előfeltétele, hogy megfelelő létszámú bírók megfelelő gyakorlatot szerezzenek. Ennek előfeltétele, hogy megfelelő módon bérezzük őket, és vonzóvá tegyük a bírói pályát. Elhangzott, elhangzottak különböző statisztikai adatok, hogy milyen a bírói kar k orösszetétele ilyen szempontból, és a bíráknak hány százaléka az, aki ma csak hároméves vagy ennél rövidebb bírói gyakorlattal rendelkezik. Tehát ma az első számú feladata nyilvánvalóan az lenne, hogy legalább ezeket a bírákat próbáljuk a bírói pályán tart ani. Kerül, amibe kerül, meg kell őket fizetni, ott kell őket tartani, hogy legalább öt év múlva, nyolc év múlva vagy tíz év múlva azt mondhassuk, hogy igen, ezek a bírói kar törzsét alkotó, megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársak. Ugyanez igaz az ügyészségre is. Enélkül soha nem fog semmilyen eljárási reformmal, jogszabályi változtatással az igazságszolgáltatási kar stabilizálódni, soha sem fogja azokat a munkákat elvégezni, amelyek egyébként rá várnak. Miért nem épít a kormány arra a tényre, ami m egint csak elhangzott itt már a viták során, hogy lényegében országos átlagban - hangsúlyozom, országos átlagban - '93, '94 óta az a helyzet, hogy a beérkező és letárgyalt ügyek aránya nem ugyanakkora? Tehát körülbelül ugyanannyi ügyet tudnak a bíróságok l etárgyalni, mint amennyi beérkezett, csak egy hatalmas ügyhátralék van, amit nem tudnak
