Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság elnöke:
3924 folyamán lehet kiképezni, és ha egyszer, csak egyetlenegyszer egy olyan folyama t megszakad, amely a bíróságokon és az ügyészségeken a megtartóképességet kívánja fenntartani, akkor történik egy cezúra - és újból lehet kezdeni az egészet! Márpedig tisztességes igazságszolgáltatási reformot megfelelően képzett bírói és ügyészi kar nélkü l nem lehet végrehajtani! Majd a későbbiek során fogok javaslatokat tenni annak érdekében, hogy hogyan lehetne mégis megpróbálni valahogyan feldolgozni az ügyhátralékot, és hogyan lehetne olyan reformlépéseket tenni, amely reformlépések ténylegesen felgyor sítják az ügyeket. Most csak általánosságban annyit mondanék erről, hogy nem lehet folyamatokat megszakítani. A javadalmazással - és a javadalmazás kérdésében majd kitérek a részletekre - általában egyetértünk; azzal nem, hogy a bíróság és az ügyészség els zakadjon egymástól. De az biztos, hogy a javadalmazásban egyfajta folyamatnak kell végigmennie, hogy ezt a folyamatot nem szabad megszakítani, hogy erre kötelezettséget kell vállalni a jövőre nézve is. Ha ugyanis valaha valahol egyszer megszakad, akkor újb ól kezdődik az egész, és ahhoz, hogy tényleges eredményt lehessen a bíró- és az ügyészképzésben elérni, megint nyolctíz évre lesz szükség - mert azt tessék belátni, hogy ez egy nagyonnagyon hosszadalmas folyamat, nem lehet látványos sikereket elérni egyi k pillanatról a másikra! Az igazságügyminiszter úr az expozéjában elmondta, hogy a kormány szerint mi az igazságügyi reform célja. Azt mondta, és ez volt az elsődleges cél, hogy a bírói jogvédelem az állampolgár számára elérhető legyen. Másodlagos célként pedig azt mondta, hogy ésszerű határidőn belül legyenek eldöntve az ügyek, legyen egy korszerűbb, hatékonyabb igazságszolgáltatási szervezet. Azt kellene megvizsgálnunk, hogy az előttünk fekvő javaslatok mennyiben felelnek meg ezeknek az elvárásoknak, ame ly elvárásokkal egyébként, úgy gondolom, hogy maximálisan egyet lehet érteni. Tehát ebben, ezen a területen közöttünk nincsen vita. Abból a csomagból, ami itt előttü nk van, sajnos azt, hogy a reform mennyire fog megfelelni ezeknek az elveknek, megállapítani nem lehet, mert alapvetően az eljárásjogok és az eljárásjogok változásai azok, amelyek ezekre a kérdésekre választ adnak. Az eljárásjogok változásaiból azonban csa k a polgári perrendtartás módosítása van előttünk - ez egy viszonylag soványabb törvényjavaslat. A nagy falat ebből a büntetőeljárási törvény lesz, amely az ügyek jelentős részére vonatkozik, amely nincs a Ház előtt, és amellyel kapcsolatban éppen ezért se mmiféle következtetést levonni itt és most nem tudunk. Persze azért mégiscsak előttünk van egyfajta anyag, előttünk van a polgári perrendtartás módosítása, és ennek kapcsán azért bizonyos fajta következtetések levonhatók; igaz, hogy ezek a következtetések lehet, hogy meg fognak dőlni akkor, amikor a büntetőeljárásról szóló törvény elénk kerül. Van még pár másodpercem, egy dologra hadd térjek ki, aztán a részleteket majd a későbbiek során. A miniszter úr első helyen azt mondta, hogy a bírói jogvédelem az áll ampolgár számára elérhető legyen. Ehhez képest mit csinál az a rész, ami előttünk van, a Pp.? A helyi bíróságoktól átcsoportosít a megyei bíróságokra, ezért az állampolgároknak többet kell majd utazni, legalábbis abban a részében, amit átcsoportosított. Mi t csinál még? Korlátozza a szerinte kis perértékű ügyeknél a fellebbezési jogot. Hát ha ez azt jelenti, hogy az állampolgár számára a jogvédelem biztosítottabb legyen, akkor nem tudom, hogy mit csinálna ez a kormány, ha valamiféle jogfosztást akarna végreh ajtani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót dr. Solt Pál úrnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Utána Ábrahám János úr fog következni, Magyar Szocialista Párt. D R. SOLT PÁL , a Legfelsőbb Bíróság elnöke :
