Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3922 Ugyanakkor a Ház most kezdte el tárgyalni az úgynevezett nyugdíjreformcsomagot is, amely megint csak számtalan törvényből áll, és a kormány nap mint nap fenyegeti a Házat azzal, hogy még számos törvényjavaslatot fog benyújtani, és ezeket a törvényjavaslatokat az ülésszak hátralevő részében szeretné elfogadtatni a képviselőkkel. Sokan azt mondják, hogy a parlament működése hektikus, sokan azt mond ják, hogy kicsit összevissza hozzuk a törvényeket. Engedtessék meg nekem, hogy egy - ettől a témától látszólag kicsit eltérő, de majd meg tetszenek látni, hogy ezzel nagyon szorosan összefüggő - dologra térjek ki! A sok vád kapcsán, amely azzal érte a parl amentet, mondom, hogy összevissza hozza a törvényeket, vettem magamnak a fáradságot és megnéztem - a mostanit is beleértve - az elmúlt négy félévet. Azért mondom, hogy félévet, mert a rendes ülésszakhoz mindig hozzácsapódik egy rendkívüli ülésszak is, és d urván félévet tartanak. A tavaszi 55,5 hónap, az őszi ülésszak rövidebb, az olyan 3,5, maximum 4 hónap. Hogy a torzításokat megpróbáljam kiküszöbölni, ezért azt csináltam, hogy nem vettem számításba az Országgyűlés által hozott olyan törvényeket, amelyek korábban már meghozott törvényeket módosítanak azért, mert ezeknek a súlya nagyon eltérő egymástól. Van közöttük egymondatos; például a felsőoktatási törvényt azért módosítottuk egyszer, mert létrejött egy új felsőoktatási intézmény, és a nevét bele kellet t tenni a törvénybe. Ezért célszerűnek látszott, hogy az új törvényeket vegyem számításba, és nézzem meg, hogy ezeket milyen ütemezésben hoztuk. Az új törvényekből levettem az úgynevezett nemzetközi egyezmények kihirdetését, mert ez csaknem automatikusan m egy a Ház előtt, kivéve néhány alapszerződést, de nem ez a fő szabály. Megnéztem, hogy milyen ütemezésben fogadja el az új törvényeket a Ház, és milyen ütemezésben nyújtja be a kormány ezeket a törvényjavaslatokat a Ház elé. A következő derült ki, amit ugy an érezni lehetett egyébként is, de a számításokból teljesen nyilvánvalóvá vált: nincs itt semmiféle hektika. Itt egy szabály működik, mindig ugyanaz a szabály működik. Ez pedig a következő: ha három részre osztom a féléveket, akkor az első két részben meg hozzuk a törvények egyharmadát, és a harmadik egyharmadban meghozzuk az érdemi törvényeknek a kétharmadát. És ezeket a törvényeket rendszeresen sürgősséggel terjeszti a kormány a Ház elé. Ebből az következik, hogy az ülésszak végén, amikor a képviselők már egyébként is fáradtabbak természetesen, mint az ülésszak elején, rendkívül nagy mennyiségű új törvényt kell hoznunk. Ezeket a kormány áterőlteti a Házon. Nem véletlen az, hogy a következő ülésszakot meg rendszeresen azzal kezdjük, hogy kijavítjuk azokat a szabályokat, amelyeket az előző ülésszak végén elrontottunk. Szeretnék emlékeztetni a személyi jövedelemadó törvényre, ahol ugyanez működött. Alig kezdődött el az új félév, az egész ország azon háborgott, hogy milyen elviselhetetlen és végrehajthatatlan s zabályokból hemzseg, át kellett írni. Emlékeztetnék az ez év elején lezajlott blokádokra. Itt is az év végén áterőltetett törvényeket kellett megváltoztatni, mert kiderült róluk, hogy nem működnek. S itt kapcsolódik tulajdonképpen ez az egész történet az i gazságszolgáltatási reformhoz. Ugyanis egy személyi jövedelemadó törvénnyel meg lehet azt csinálni, tisztelt képviselőtársaim, hogy hát elrontottuk, elrontottuk, ettől zeng az egész ország, de hát a következő év elején majd kijavítjuk, visszamenőleges hatá lyú lesz, és akkor végül is rend lesz. Ahogy a kormányfő szokta mondani: belátjuk hibáinkat, és kijavítjuk őket. Igen ám, tisztelt képviselőtársaim, csakhogy az igazságügyi reformon - ahol alapvető szerkezeti változásokat tervez a kormány az igazságszolgál tatás rendszerében - és a nyugdíjreformon - ahol szintén alapvető szerkezeti változások lesznek , amelyek olyan típusú törvényekből állnak egyébként, amely törvények több évtizedre, de lehet, hogy egy évszázadra meghatározzák az emberek életét, ilyesfajta javításokat elvégezni, attól tartok, lényegesen nehezebb, mint a személyi jövedelemadó törvényen. Ezeknek a kihatása lényegesen súlyosabb, és félő, hogy az ilyenfajta áterőltetés nagyobb kárt fog okozni, mint amennyi hasznot hoz.
