Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3918 Összefoglalva ezzel kapcsolatban csak természetesen a legfontosabb gondolatokat: úgy gondolom, a külföldi példákat is alapul véve - külföldi példa alatt a nyugateurópai példákat, az ilyen homogén, nem föderalisztikus, nem tartományi berendezkedésű, egységes, földrajzilag nagyjából velünk azonos méretű országokat tekintve - az előterjesztő nem talál olyan példákat, ahol négyszintű bírósági rendszer működne. Bizonyá ra van okuk, hogy Belgiumban, egy hozzánk hasonló nagyságrendű országban - ahol ráadásul nem egészen egyszerű a helyzet, hiszen háromnégy kormány is van - nincs négyszintű bírósági rendszer. Ugyancsak nincs a hozzánk hasonló Dániában. Azok a hivatkozások, amelyek a volt monarchia utódállamainak tekintetében el szoktak hangzani - ezt volt szerencsénk kéthárom héttel ezelőtt hallani Prágában , nem voltak meggyőzőek. Ausztriát nem lehet példának tekinteni, hiszen tartományi berendezkedésű, önálló, hozzánk k épest más államszerkezetű, kétkamarás parlamenttel működő országról van szó. Tehát a bírósági rendszer ilyen vagy olyan hasonlítgatása és bárhonnan történő adaptálása vagy valamilyen nosztalgiából történő átalakítása kevés érv, tisztelt Országgyűlés, ahhoz , hogy négyfokú legyen. Ezt most nem látjuk meggyőzőnek. Ami a bírósági szervezeti átalakítás és az igazságszolgáltatás felelős vezetésének tervezett változtatását illeti - az országos igazságszolgáltatási tanács bevezetését , néhány gondolatot mondanék e rről. Mi is ez? Úgy olvastuk, többségében bírákból álló olyan testület, amely hivatva van biztosítani a teljes körű bírói autonómiát. Minden hatásköri szabályt átolvasva, minden tervezett intézkedést és részben az országos igazságszolgáltatási tanács, rész ben a hivatal hatáskörét illetően áttanulmányozva, a leggondosabb áttanulmányozás sem segített annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy ki fog felelni a bíróságok működéséért, ki fog eleget tenni az Isépy Tamás által idézett jogszabálynak, hogy ki fog g ondoskodni a parlamenti felelősség birtokában a bíróságok működőképességéért, zavartalan és minden befolyástól mentes működőképességéért és fenntartásáért. Ebből a javaslatból minden kiderül, csak ez nem. Kiderül az, hogy e tanács összetétele - mivel a bír óság autonómiáját van hivatva biztosítani - a következő: csak a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, csak az igazságügyminiszter, továbbá két parlamenti bizottság elnöke is tagja lesz. Nem is tudom, hogy ha komolyan gondolnak valamilyen önál ló, autonóm irányítást, akkor mit keres ott az államhatalmi ágak valamennyiéből egyegy képviselő, különösen a törvényhozást illetően két bizottsági elnök. Nem tudom, a világon létezike ilyen vegyes együttes. Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy a l egfőbb ügyész szerepeltetése akkor, amikor az ügyészi szervezet teljesen autonóm, teljesen önálló és nem a kormány alá rendelt, ilyen nincs. Az hiszem, itt mindent, ami ebben a témában létezik, Európa négy országában - az örökké emlegetett Portugália, Span yolország, Olaszország és Franciaország - így, ilyen megközelítésben biztosan nem tartalmazza az ottani szabályozás. Nem tartalmazhatja például az a szabályozás, amelyre hivatkozások történnek, azt, hogy ugyanaz a személy, a legmagasabb bírói fórum ítélke ző tevékenységet végző, jogegységi összhangot biztosító, és ezért felelős fórum vezetője az elnöke annak az igazságügyi tanácsnak, amely igazgatási, költségvetésvégrehajtási, intézményigazgatási, bírósági személyzeti, munkaügyi és valamennyi kinevezési üg yben döntő testületet is vezeti. Ilyen összeférhetetlenséget álláspontom szerint egy művelt jogállam törvénye nem tartalmazhat. Elképzelhetetlenül összezavarosodik ebben a tervezett megoldásban a kétféle funkció: a bírói pozíció és a bíróságok fölött minde n szempontból döntő igazgatási és személyzeti hatásköröket biztosító testület vezetésének funkciója. De továbbmegyek: hol biztosítottabb egy ilyen hivatal vezetésének szakszerűsége egy olyan megszorítás alapján, hogy e hivatal vezetője csak bíró lehet? Kér dezem én: miért? Az országos igazságszolgáltatási tanács által igazgatott, felügyelt és irányított hivatal hivatali működésének élén miért bírót kívánna meg a parlament döntése? Nem logikusabb, hogy közigazgatási jellegű munkát végző hivatal élén nyilvánva lóan nem a bírói tevékenységben elmélyült és másféle jeles adottságokat megkívánó személy legyen? Ez nyilvánvalóan egy olyan közigazgatási munka szervezésében és
