Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3915 négyszintű bírósági és ügyészségi szervezetet, a bíróság igazga tási rendszerét teljesen megváltoztatni, gyökeres változásokat a két eljárásjogban, átalakítani a jogorvoslati rendszert - a Pp.nél már láttuk ezt hétfőn , alaposan megváltoztatni a Legfelsőbb Bíróság funkcióját, külön törvényben szabályozni - a bíráktól elszakítva - az ügyészek javadalmazását, külön törvényt hozni a bírósági tisztviselőkről, és még egy csomó más akarat, ahogy ezt miniszter úr elmondta, majd a parlament nyilvánossága elé kerül; most még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mind a tizenhét törvényt megkaphattuk volna. Hogyan is akarja ezt a kormány, tisztelt Országgyűlés? Úgy, hogy a kérdéskör egészét érintő fontos alkotmányváltoztatást összeköti egy csomó más, ettől teljesen független alkotmánymódosítási elképzeléssel; egy csomagot kíván m egszavaztatni. Nagyon veszélyes dolog önmagában, egymástól eltérő alkotmánymódosítások tekintetében nagy parlamenti támogatást kapni, és különösen így van ez, ha hosszú időre, több évtizedre előre meghatározó, korszakosnak ígért igazságügyi változásokat ös szeköt például képviselői összeférhetetlenségre és menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítással - de hát ez legyen a kormány gondja! Úgy látom, hogy az alkotmánymódosítás tekintetében nagyon távol áll a konszenzusteremtés a parlament mindkét oldalától, és nem kizárólag az ellenzék kifogásolja ezt az eljárást. A kormány úgy akarja megoldani ezt a korszakos igazságügyi változtatást, hogy az időközben megszületett alkotmánykoncepcióval szembeni megoldásokat kíván beépíteni - mert azt nem lehet vitatni, hogy ez ek szemben állnak a megszavazott alkotmánykoncepcióval. Hiszen a kormány, a kormánypártok egyike, másika, majd mindkettője próbálkozott az e koncepció lényegi részét illető igazságügyi tanács, igazságszolgáltatási tanács beépítésével, de a négyszintű bírós ággal is, és ezt az alkotmányszövegező, alkotmányelőkészítő bizottság újólag elvetette. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy nem mondott igazat a miniszter úr, amikor azt mondta, hogy csak két párt nem támogatta ezt az elképzelést, mert például a Magyar Szoc ialista Párt sem támogatta az országos igazságszolgáltatási tanáccsal kapcsolatos eredeti időpontban előterjesztett SZDSZes elképzelést. És ha annak idején a szocialista párti vezetők megszavazták volna - mint ahogy nem szavazták meg - az alkotmány koncep cióját, akkor nem lett volna benne, és a legerősebb kormánypárt, a parlamenti többséget jelentő Szocialista Párt sem támogatta, sem vallotta magáénak 1996 nyarán ez az ügyet. Tehát nem így volt igaz, amit a miniszter úr mondott az expozéjában. A kormány úg y akarja ezt a jelentős változtatást elfogadtatni - miként erre a Fidesz vezérszónoka, de mások is hivatkoztak már , hogy a legcsekélyebb mértékben sem tartalmazza a javaslat egészében és összességében azokat a hatásvizsgálatokat, amelyek egyrészt a bírós ág nézőpontjából, másrészt a költségvetés szempontjai alapján legalábbis föllebbentenék a titokról a fátylat, hogy ez valójában mennyit és mit fog jelenti a bíróságok, az állampolgárok számára, mit fog jelenteni az igazságszolgáltatás működése szempontjábó l. Természetesen nem is tartalmazhat reális költségbecslést az ügy, hiszen nemhogy a következő, hanem az azt követő kormányra - tehát még két kormányra, még két parlamentre - hárít olyan, ma még föl nem becsülhető költséghatásokkal járó teendőket, amelyek a 2003ig szóló fejlesztést elhatároztatnák most, kéthárom héten belül, majd utána ez a kormány, amelynek a hivatali idejéből már csak egy év van, gondolom, hátra - függetlenül attól, hogy a választások milyen eredményt hoznak, egy másik kormány lesz, egy másik költségvetésre lesz szükség , semmiféle végrehajtási felelősséget nem kíván vállalni, tisztelt Országgyűlés! Nemhogy ez a kormány, de még a következő kormányt követő kormányra és annak parlamentjére hárítja át ezen ügyek végrehajtását és az érte ér zett felelősséget! (11.00) Ennek szem előtt tartásával teljes mértékben igaza van Áder János vezérszónoknak, amikor azt mondta, hogy ilyen összecsapott módon ennek a törvénycsomagnak a tárgyalását úgy megkezdeni, hogy többek között a büntetőeljárásra vonat kozó törvényjavaslattal meg sem tiszteli az Országgyűlést a kormány, holott a büntetőeljárásra vonatkozó törvény a lényegét jelentené a négyszintű bírósági rendszernek; hiszen nyilván nem a Pp. módosítása miatt van szükség két
