Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3914 javadalmazásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat a bírák, illetőleg az igazságügyi alkalmazottak jogállását, munkajogi helyzetét és javadalmazását illetően a jelenlegi, hatályos törvényi szabályozást több vonatkozásban lényegesen megváltoztatja. Csak a leglényegesebb változtatásra utalnék e körben; nevezetesen arra, hogy a bírák jogállására vonatkozó új jogi szabályozás önállóan állapítja meg a bírák javadalmazását, eleget téve azon régi igénynek, hogy a bírói javadalmazás ne a köztisztviselői illetmény nagyságának függvénye legyen. Erre figyelemmel, az igazodás elvét köve tve, a tervezet módosítja az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára, javadalmazására vonatkozó törvényi szabályokat. Ennek megfelelően, miként a bírák jogállásáról szóló új jogi szabályozás szigorítja a bíróvá válás feltételeit, úgy szigorodnak az ügyészi tisztség elnyerésének feltételei is. Meg kell jegyezni, hogy ezen szigorítás hasonló a bíróvá válás feltételeihez, azaz a szabályozás biztosítja a két pálya átjárhatóságát. Ugyancsak az ügyészi tisztségre pályázónak - a tervezet sze rint - az ügyészi kinevezés előtt a jelenleginél hosszabb ideig ügyészségi fogalmazóként és titkárként kell működnie. A tervezet szerint a kinevezés előtt vizsgálni kell a jelölt pályaalkalmasságát, amely egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. Újszerű a szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy a kinevezést megelőzően, a pályaalkalmassági vizsgálaton túlmenően, a pályázók büntetőjogi előélete is vizsgálandó, még olyan esetben is, akkor a pályázó ugyan büntetlennek tekintendő, de a bűnügyi nyilv ántartásban szerepel. De ugyancsak újszerű a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy ügyészt a legfőbb ügyész az első alkalommal három évre - tehát határozott időre , majd ezt követően határozatlan időre nevez ki. Az ügyészi munka színvonalasabbá válását szolgálja az a követelmény, mely szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, az ügyész határozatlan időre történő kinevezését megelőzően, az ügyész működésének teljes időtartamára kiterjedően értékeli az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására. Újszerű a szabályozás a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatosan is azon vonatkozásban, hogy a bírák jogállását szabályozó rendelkezésekhez haso nlóan, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya 70. életévének betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a legfőbb ügyész azon jogát, hogy az ügyész szolgálati viszonyát megszüntethesse azon esetben, ha az ügyész saját jogú nyugdíjr a szerzett jogosultságot. Megállapítható tehát, hogy az előterjesztő a szabályozás során egyrészt a bírák jogállásához hasonló szabályozási módot alkalmazott azon esetekben, amikor ez lehetséges és szükséges volt, de ugyanakkor az előkészítés során az ügyé szségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló hatályos jogszabály mindazon rendelkezéseit megtartotta, amelyek hasznosnak bizonyultak, illetőleg egyes szabályok továbbfejlesztései pedig vélhetően az ügyészi munka hatékonyságának és szí nvonalának emelkedését fogják szolgálni. Minderre figyelemmel a Szocialista Párt képviselőcsoportja maradéktalanul támogatja a jogszabály parlamenti megszületését. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a sz ót Balsai István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum; őt követi Szigethy István képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem irigylem önt, akinek egész héten helye ttesítenie kell a miniszter urat, aki az alkotmányra, a miniszterek jogállására, a bíróságokra és az ügyészségre vonatkozó, korszakos átalakulást ígérő törvények vitáját - bizonyára egyéb elfoglaltsága miatt - nem tudja személyesen figyelemmel kísérni. Min dezek ellenére visszatérek arra, amit a múlt héten mondott az expozéjában: hogy mit is akar a kormány megoldani? Gyökeres szervezeti változtatást akar a bírósági és az ügyészségi szervezetben,
