Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
3913 Még egy gondolatot szeretnék e körben elmondani : Áder János azt mondotta, hogy szerinte az igazságügyi csomag előterjesztése nem más, mint olcsó kampányfogás, hiszen ennek csak rövid távú pozitív következményei lehetnek. Nos, bejelentem Áder Jánosnak, mi bízunk abban, hogy a következő ciklusban is szoc ialista párti képviselő fogja ellátni az igazságügyminiszteri funkciót, így mi vállaljuk a csomagnak a hosszú távú következményeit is. Egyebekben az igazságszolgáltatási csomag egy szűk részével, az ügyészségre háruló feladatokkal szeretnék foglalkozni. Nyilvánvaló az, hogy az igazságszolgáltatás reformja az ügyészség szervezetét, feladatait, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállását sem hagyhatja érintetlenül. A reform keretében az ügyészséget érintően be nyújtott két törvényjavaslat a Magyar Köztársaság ügyészségéről, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről szóló törvény módosítására irányul. Az ügyészségről szóló törvény viszonylag csekély terjedelmű törvényjavaslat, ami a módosítá st célozza, az ügyészségi szervezeti törvényt igazítja a reform során megváltozó bírósági szervezethez. A törvényjavaslat a ma is működő ügyészségi szervezeteket megtartva, az ügyészi szervezetet kiegészíti a felállítandó ítélőtábláknak megfelelő szintű sz ervezeti egységekkel: ezek a fellebbviteli főügyészségek, illetőleg a katonai fellebbviteli ügyészség. Az új ügyészi szervezetek az ítélőtáblák előtt folyó bírósági eljárásokban látják majd el az eljárási törvényekben foglaltak szerint az ügyészi feladatok at. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerint a legfőbb ügyész tagja lesz az országos igazságszolgáltatási tanácsnak, és fontos szerepet kap a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó jogegységi eljárás kezdeményezésében is. Erre figye lemmel módosítani szükséges a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, 1972. évi V. törvénynek a legfőbb ügyész jogkörét felsoroló rendelkezéseit - a javaslat ezen módosításokat elvégzi. A törvényjavaslat továbbá a bírák mentelmi jogához igazítja az ügyésze k mentelmi jogára vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi rendelkezéseket. Ezzel egységesen kerül mind a bírák, mind az ügyészek mentelmi joga szabályozásra azzal, hogy a mentelmi jog ezt követően kiterjed a szabálysértési eljárásra is. A törvényjavaslat egy ebekben - a jogrendszerben bekövetkezett változásokra figyelemmel - módosítja, illetőleg hatályon kívül helyezi az 1972. évi V. törvény néhány, időközben meghaladottá vált rendelkezését. (10.50) Az igazságszolgáltatás reformja keretében benyújtott, az ügyé szséget érintő másik törvényjavaslat az ügyészi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1990. évi LXXX. törvény módosításáról szól. A szóban forgó törvényt az Országgyűlés 1994 késő őszén alkotta meg. A szabályozás már ekkor is múlhatat lanul szükséges volt, hiszen 1992 és 1994 között ügyészi szolgálati viszonyra vonatkozó jogi szabályozás - a munkatörvénykönyv hatályon kívül helyezésével - gyakorlatilag nem volt. Ez a törvény az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállását, munkaj ogi helyzetét, illetőleg az ügyészségi adatkezelést szabályozza. A törvény megalkotása annak idején nagy jelentőséggel bírt az ügyészek számára, hiszen jogállásukat, szolgálati viszonyukat, illetőleg az általuk végzett adatkezelést korábban törvény ilyen m élységgel és részletességgel nem szabályozta. Ez a törvény - miként azt az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata igazolta - jól bevált, ezért tartalmát illetően lényegi változtatást nem igényel. Mégis szükséges néhány rendelkezésének módosítása. Az elmúlt száz esztendőben a magyar jogfejlődés, jogalkotás során mindig irányadó szempont volt, hogy a bírák és a ügyészek, illetőleg a bírósági és ügyészségi alkalmazottak jogállása, munkajogi helyzete, főképpen pedig javadalmazása - az igazságszolgáltatás e két s zervezete között fennálló különbségek által indokolt eltérések kivételével - azonos legyen. A bírák jogállásáról és
