Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
3872 Az Európa Tanács Szociális Chartája tulajdonképpen az Európa Tanács és a demokratikus európai együttműködésnek egy olyan szociális alapokmánya, amely a legfontosabb, a l egalapvetőbb szociális jogokat és értékeket rögzíti. Az idők során különböző úgynevezett protokollokat, kiegészítéseket is csatoltak hozzá, amelyeknek a ratifikálása szintén folyamatban van. A nyugateurópai országok - Svájc kivételével - magát az alapokmá nyt ratifikálták. NagyBritannia is ratifikálta még 1961ben. Mint később utalni fogok rá, ez az Európai Szociális Charta nem ugyanaz, mint az Európa Unió szociális fejezete. De a különböző protokollokat még a nyugateurópai országok mindegyike sem ratifik álta, Franciaország, NagyBritannia, a skandináv országok is egyik vagy másik protokoll aláírásával még adósai a szervezetnek. Magyarország 1991ben aláírta a szociális chartát, de azt nem ratifikálta. A szociális bizottság, felmérve azt a helyzetet, hogy a középkeleteurópai demokráciák közül még egyetlenegy sem ratifikálta az Európai Szociális Chartát, sőt vannak olyan középkeleteurópai országok, amelyek még alá sem írták, kampányt indít annak érdekében, hogy 1999ig, az Európa Tanács megalakulásának 5 0. évfordulójáig lehetőség szerint valamennyi tagország hajtsa végre ezt a ratifikálást. A kampánynak különböző elemei vannak. Mint a szociális bizottság tagja, magam is ott voltam, amikor erről döntés született. Az egyik az, hogy mindenki saját parlamentj ében igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a szociális chartát ratifikálni kell. Ez történik most, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt államtitkár úr. A másik lépés az, hogy az Európa Tanács azokban az országokban, amelyek mé g nem ratifikálták ezt az egyezséget, ott különböző szemináriumokat, tanácskozásokat tart annak érdekében, hogy részint az illető ország kormánya, részint politikusai, részint pedig a közvélemény figyelmét is felhívja a ratifikálás szükségességére. Termész etesen idővel az ilyen tanácskozásoknál határozottabban is ki szeretné fejezni az Európa Tanács abbéli meggyőződését, hogy az 50. évfordulóhoz közeledve valóban szükség lenne a ratifikálásra. Őszintén remélem azonban, hogy Magyarországon, a magyar kormányn ál nyitott kapukat döngetek, és már amikor az erősebb nyomásgyakorlás - már amennyire az Európa Tanács képes erre - következik, akkor mi már régen a kapun belül leszünk és ratifikáltuk a szociális chartát. Szólnom kell arról is - mivel egyedül vagyok az Eu rópa Tanács szociális bizottságában magyar képviselő, ezért ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy erről is néhány szót szóljak ebben a Házban , hogy folyik az Európai Szociális Charta átalakítása és újrafogalmazása is különböző szakterületeken. Nyilvánv alóan az elmúlt évtizedek során változtatásokra lett szükség, s alapelvként mondták ki többször is - meghívottként többször jártam Brüsszelben az Európa Parlament bizottsági ülésén , hogy az Európai Unióhoz csatlakozásnak egyre inkább alapfeltétele lesz l egalább az Európai Szociális Charta ratifikálása, annak követelményeinek teljesítése. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ebben a Házban erről ritkábban beszélünk, a közvéleményben, a médiában sem jelenik meg ez ilyen világosan, hogy az Európai Unió nemcsak kizárólag egy pénzügyi uniót jelent, nem pusztán arról van szó, hogy valamifajta szigorú gazdaságpolitikai elveknek mindenkinek engedelmeskedni kell; erről is szó van, de ezzel együtt az Európai Unió rendkívül sok, nagyon pontos és részletezett szo ciális követelmény, szociális kívánalom teljesítését is jelenti. S ha őszintén magunkba nézünk, akkor azt mondhatjuk, hogy nemcsak a pénzügyi követelmények teljesítése esetén, hanem bizonyos szociális alapelvek teljesítése esetén is van még és lesz is tenn ivalónk. A szociális charta ratifikálása, illetve a ratifikálási folyamat beindítása azért is fontos és hasznos lenne, mert ezáltal tudomásul vennénk, még inkább megértenénk mindannyian ebben az országban, nemcsak politikusok, hanem a közvélemény és persze a közvéleményformálók is, hogy az Európai Unió egyszer egy gazdasági egység, egyszer - tervei szerint - nyilván lesz egy pénzügyi egység, de ugyanakkor egy szociális, kulturális, emberi jogi és környezetvédelmi együttműködés is, és az
