Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
3873 európai szociális n ormák teljesítését nagyon határozottan elvárják mind a tagállamoktól, mind a tagságra jelentkező országoktól. (12.10) Arra is utalni kell röviden, hogy amikor a brit szocialisták néhány héttel ezelőtt átütő győzelmet arattak a nagybritanniai parlamenti vá lasztásokon, akkor talán az első vagy az egyik első döntésük volt, hogy az Európai Unió szociális fejezetét aláírta, elfogadta NagyBritannia Tony Blair szocialista kormánya. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés volt előre, és az egész Nyugateuró pai Közösség, szocialisták, kereszténydemokraták, liberálisok egyformán örömmel fogadták azt a tényt, hogy NagyBritannia föladta az Európai Unió szociális fejezetével szembeni fenntartásait. Amíg persze mi nem lépünk be az EUba, addig a szociális fejezet et nem tudjuk elfogadni, nincs is ennek semmi értelme, az Európai Szociális Charta ratifikálása azonban nagyon fontos lépés lenne annak érdekében, hogy előrejussunk az integrációs folyamatban. Az Európai Szociális Charta reménybeli ratifikálása arra is jó alkalom lenne, hogy újragondoljunk bizonyos szociális alapértékeket, és világosan lássuk azt, hogy ez a demokrácia, amelyben élünk és még inkább élni szeretnénk, valóban szociális demokrácia és szociális piacgazdaság. Nem szeretnék a napirend utáni hozzász ólásban napi politikai ügyeket említeni, de azért egy mondatban mindenképp érdemes megemlíteni, annál is inkább, mert a televíziónézők nem láthatták tegnap késő esti szavazásunkat. A társadalombiztosítási önkormányzatok megújításáról szóló törvény kapcsán a Fidesz igen tisztelt képviselőjétől elhangzott egy olyan módosító javaslat, amely megszüntette volna a szociális partnerség alapelvén működő társadalombiztosítási önkormányzatokat, és helyettük a parlament által választott felügyelőbizottságot neveztek v olna ki. Én ezt mint egy liberális értéket vagy liberális gondolatot el is fogadom majd, nem azonosulok vele, de úgy gondolom, hogy ez a felvetés logikusnak is tekinthető, az azonban igen furcsa, hogy olyan, magukat keresztény alapon meghatározó parlament i pártok, amelyek egyébként a szociális piacgazdaságról, a szociális partnerségről, a keresztényszociális tanításokról nagy kioktató beszédeket szoktak tartani ebben a parlamentben, azok a tegnap esti név szerinti szavazásnál vagy nem tudták, hogy mit sza vaznak, vagy pedig elveiket felrúgva egészen másképp szavaztak. Nyilvánvaló ugyanis, aki a szociális partnerség elvén működő társadalombiztosítási önkormányzatokat meg akarja szüntetni, és helyettük felügyelőbizottságot akar kinevezni, annak a kereszténys zociális tanításhoz és szociális partnerség elvéhez semmi köze sincsen, még akkor se, ha olyan pártban ül, amelyik szavakban időnként szép közhelyeket mond ezekről a dolgokról. Úgy gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, kívánatos lenne az Európai Szoci ális Charta ratifikálása, és őszintén remélem, hogy az 1998as választások előtt ez a kormány, ez a szocialista többségű kormány képes is lesz ennek a ratifikálásnak a végrehajtására. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zo ltán) : Megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban a kormány is úgy gondolja, hogy az Európai Szociális Chartát előbbutóbb ratifikálni kell. Ennek előkészítő munkálatai előrehaladott stádiumban vannak. Képviselő úr biztosan tudja, de másoknak is tudni kell, hogy a chartának szigorú ellenőrzési mechanizmusa van, amelynek során az egyes paragrafusok alapján jogi szakértői vélemény készül arról, hogy az adott ország jogrend je megfelele a független szakértői bizottság által 1961 óta kialakított esetjognak, és ha eltérések vannak, akkor egy külön bizottság értékeli, hogy ezek még elfogadható eltérések, vagy ajánlást tesznek az ország kormányának a szükséges törvénymódosításra . Az Európai Szociális Charta zömében olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a társadalombiztosítási rendszer, a foglalkoztatáspolitika, a rehabilitációs intézményrendszer, a